Manifesztum

Híres magyarok, akik formálták a világot – 10. rész
A romantika lassan átadta helyét a realizmusnak, megjelent a plein air, és már kopogtatott az impresszionizmus is. Munkácsy Mihály monumentális festményeivel és képeinek drámai mondanivalójával meghódította az egész világot – pályája csúcsán valóságos kultusz vette körül. Szinyei Merse Pál pedig a magyar festészet első nagy koloristája, az impresszionistákat megelőzve fedezte fel a napfény varázslatos hatását.

Az elhúzódó köhögés okai és kezelése
A köhögés élettani folyamat, mely által a hirtelen, nagy erővel kiáramló levegő képes a légutakba illetéktelenül bekerült és a légcserét nehézzé, vagy egyenesen lehetetlenné tevő szilárd vagy folyékony anyagokat onnan eltávolítani. A köhögés tehát a légutakat tisztítja, ezért alapjában véve igen hasznos, olykor akár életmentő reakció. Mikor nevezhető mégis kórosnak vagy elhúzódónak, és mi a teendő, ha a köhögés egészségtelen folyamat fennállására utal?

Szűz Mária növényei – A tavaszvirágai
Jelen írásunkkal elérkeztünk sorozatunk negyedik, egyben utolsó fejezetéhez. Zárásképp a tavaszi növényekkel foglalkozunk, a bevezetőben pedig szeretnénk néhány tippet adni ahhoz, hogyan alakíthatjuk ki a saját Máriakertünket, amihez kisebb-nagyobb kertek mellett akár egy szépen beültetett kaspó is megfelelő alap lehet.

The Chosen – Megragadó evangéliumfeldolgozás
Modern korunk felkapott és egyik legkifejezőbb médiuma közmegegyezés szerint a sorozat. A legkülönbözőbb műfajú könyv- és filmsorozatok sosem voltak annyira népszerűek, mint manapság – némi túlzással élve lassan már a reklámokban is univerzumépítés zajlik. Mivel most nem korkritika megfogalmazására vállalkoztunk, elég annyi, hogy bizonyos témák és minőségek jobban megkívánják ezt a fajta tálalást, mint mások. A Biblia gyakorlatilag minden fontos kulturális és szellemi területet érintő tanításai, azon belül is az evangéliumok feldolgozása bőven elbírja a sorozatformátumot.

Feltámadás – Lev Tolsztoj élete és hitvallása – 2. rész
A Feltámadás című regényben, amelyen 1889-től 1899-ig dolgozott, Tolsztoj egy erkölcsileg halott ember morális élethez és Istenhez való visszatérésének hosszú útját ábrázolja. A mű legfőbb témája a főhős lelki-szellemi feltámadása, de az író a mély erkölcsi válságba süllyedt, 19. század végi Oroszország állapotáról is képet ad.

Húsvét misztériuma – Krisztus hét mondata a kereszten (4. rész)
A Manifesztum korábbi húsvéti számaiban (128., 134., 138.) Krisztusnak a kereszten elhangzott hét mondatával kezdtünk foglalkozni. Az első három mondatot már elemeztük exoterikus és ezoterikus keresztény szempontból, valamint szellemtudományi megközelítésből, ezúttal rátérünk a negyedik mondat részletes értelmezésére.

Korunk gyermekei és a szükségleteik a hét életfolyamat tükrében – 3. rész
Cikksorozatunk harmadik, befejező részében elérkeztünk az utolsó két életfolyamathoz: a növekedés és a szaporodás-reprodukálás életfolyamataihoz. Minden ember magában hordozza a hét fő  bolygó éteri erejét, amelyek kapcsolatba hozhatók egy-egy életfolyamattal. Ezekhez társulnak az adott bolygókra jellemző fémek. Ez a harmonikus rendszer tovább bővíthető a mirigyrendszerrel, az elemekkel és az érzékszervekkel is. Cikkünk végén mindezt egy táblázatban foglaljuk majd össze.

Pietà – Az áhítat csendjében
A keresztény hit az evangélium tanításai mellett nagyban épít a hagyományra is, mely segíti és elmélyíti a kapcsolódást Krisztussal. Ezen hagyományok egyike a fájdalmas Istenanyával való együttérzés megjelenítése, a Pietà. A Szűzanya szenvedésének látványa részvétet ébreszt bennünk és megrendíti a szívünket. Ahogy ebben az állapotban a Mária kezében tartott Jézus testére tekintünk, mélyebben megérthetjük Krisztus keresztáldozatának valódi jelentőségét: az Úr húsvétvasárnapi feltámadása által az isteni szereteterők végleges győzelmet arattak a halál felett. Ezáltal az emberiség lehetőséget kapott arra, hogy ismét szeretetegységbe kerülhessen Istennel.

A Föld csakrái – Szakrális geometriával a Föld kultikus központjai nyomában – Barcelona és a Sagrada Família
Az előző részben az amiens-i Föld-mellékcsakrapontot és a rá épült gótikus katedrálist, illetve a csakrapontból kiinduló Szent György-sávok mentén ehhez a centrumhoz kapcsolódó további kultikus helyeket vizsgáltuk meg. Tavaly, a cikk írásakor még nem volt tisztázott Barcelona szerepe a Föld-energetika tükrében, csupán gyanúnknak adtunk hangot, miszerint a katalán főváros főtere is valószínűleg egy mellékcsakraponton található. A legújabb kutatások és helyszíni mérések megerősítették ezt a hipotézist, így sorozatunk második részében röviden körbejárjuk ezt az izgalmas várost is!

Mese – Az aranykorona
Volt egyszer egy király, aki mérhetetlenül gazdag volt, mert palotája mögött olyan folyó folyt, amelyben arany csörgedezett. Legnagyobb büszkesége egyetlen leánya volt, akit selyembe és bársonyba öltöztetett. A leány a fején kis koronát viselt, olyat, amit már egyetlen aranymíves sem tudna elkészíteni. Ezt a koronát vékony, aranyszálból készült fonatok, vörös rubin és igazgyöngyök ékesítették. Pehelykönnyű volt, ezért a királylány alig érezte, ahogy a hajfürtjeit díszíti. Az aranykorona még az ősi időkből származott, és a királyi kincseskamra legértékesebb darabja volt.