A fagyöngy a fakínfélék családjába tartozik, népi elnevezése még a gyimbor, enyvbogyó, lép, gyöngyös madárlép. Közismerten parazita növény, amely különféle fákon telepszik meg. Vallási hiedelmek és népszokások is kapcsolódnak hozzá, a természetgyógyászok sokáig vitatkoztak arról, hogy az európai és az amerikai fehér fagyöngy ellenkező hatású, az-tán egyre jobban bebizonyosodott, hogy hatása attól függ, hogy milyen fajta fán nőtt. Eszerint ajánlották epilepszia, tífusz, izomgyengeség, ízületi gyulladás kezelésére. A legértékesebb az a drog, amit az almafáról gyűjtenek, aztán csökkenő sorrendben következik a körtefáról, jegenyefáról, nyírfáról, kőrisfáról gyűjtött fagyöngy. A juharfáról, hársfáról, dió-fáról, fűzfáról és nyárfáról gyűjtött fagyöngy mérgezőbb hatású. Mivel a fagyöngy az ég és a föld között terem, a régiek különleges szerepet tulajdonítottak neki. Például a germán törzseknél istentiszteletkor csak aranysarlóval vághatták le a fagyöngyöt. Egy másik mondás szerint ha egy fiú fagyöngy alatt csókol meg egy lányt, akkor az biztosan beleszeret, és akár házasság is lehet belőle. Gyógyászati felhasználáshoz a leveleket és a fiatal hajtásokat gyűjtik, amik nem lehetnek vastagabbak egy ceruzánál, és bogyók nem kerülhetnek a gyűjtésbe, mert azok mérgező hatásúak. Évelő, fás, félélősködő növény, amely különböző fák ágain gömbölyű, 60-100 cm átmérőjű bokrokban nő. A termés fehér vagy sárga bogyó, belül egyetlen lapos, enyves maggal. Bogyóiból, ágaiból, sárgászöld leveleiből egy nehezen beúgynevezett madárenyvragasztó készül. Ez a légypapír. Általában két-három álbogyó nő egymás mellett, amik télen érnek be, és a madarak fogyasztják, terjesztik. Februártól, márciustól főleg nyárfán, almafán élősködik, nagyon ritkán tölgyfán vagy fenyőfán. A fakín, vagy sárga fagyöngy hasonló életmódot folytató, fán lakó rokonnövény, és abban különbözik a fehértől, hogy lombhullató, levelei sötétzöldek, ágai szürkék, majdnem feketék, álbogyói sárga színűek, és főleg tölgyfákon él. Gyógyászati felhasználásra kizárólag a fehér fagyöngyhajtást használják, amit ősszel vagy télen gyűjtenek be, amikor a fák lehullajtják lombjukat, és így a fagyöngy könnyebben észrevehető. Mivel a növény erős hatású peptidet, viszkotoxint tartalmaz, (ez fehérjenemű, és tizenhét aminosavból tevődik össze), a teát nem főzéssel készítjük – mert attól tönkremegy az értékes hatóanyag -, hanem hat-nyolcórás hideg áztatással. A drog hatóanyaga váltakozó, és függ a gazdanövénytől, de általában tartalmaz még flavonoidokat, kávésav és fenilpropán-lignán származékokat, hisztamint, gyantás alkoholokat, szaponinokat, valamint különböző aminokat.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy kivonata csökkenti a daganatok növekedését, így egyre több fagyöngy alapú homeopátiás gyógyszer, injekció készül a daganatok és rákos betegségek kezelésére. Ezek hatása elsősorban az immunrendszer erősítésén alapszik, ami a lektinek hatása, de a viszkoproteinek is gátolják a rákos sejtek szaporodását. Itt (is) össze kéne dolgoznia a hagyományos orvoslásnak és a természetgyógyászatnak. A sebész kiveszi a rákos daganatot, a fitoterápia a fehér fagyöngyöt nyújtja, ami segít a műtétből minél előbb felépülni. Vérnyomáscsökkentő, és egyúttal vérnyomásemelő hatása is van, bár vérnyomáscsökkentő hatása jobban érvényesül, az alacsony vérnyomást inkább a klimaxnál tudja normalizálni, Csökkenti a szívpanaszokat is. Érelmeszesedésgátló, nyugtatja a szívet, de ivókúráknál inkább más gyógynövényekkel együtt használjuk, mert igen erős a hatása, és így a kombinációknál kisebb az adagolás. Erősíti az immunrendszert, főleg akkor, amikor valaki túl gyakran szenved felsőlégúti megbetegedésben, gyakran van aftája, szájszéli herpesze, ami az immunrendszer aktivitásának csökkenését, vagy teljes leállását jelzi.

A tea elkészítése: mivel erős hatású gyógynövény, ismertetni kell a gyógyszerkönyv által előírt napi mennyiséget. Az egyszeri adag egy gramm, az egynapi összadag öt gramm. Egy kávéskanálnyi mennyiséget két dl vízben áztatunk hat-nyolc órán keresztül, és naponta két-háromszor iszunk két dl-t. Gyermekeknél tilos(!) alkalmazni, és az adagok túllépése károsítja a májat, túlstimulálja az immunrendszert, allergizál. A mérgezés tünetei: kóma és görcsös rángatózás.

A fagyöngy a karácsony jelképe az angoloknál, a szeretet szimbolikus növénye, mely alatt a családtagok, elfelejtkezve egy hosszú és küzdelmes esztendő gondjairól, megenyhülve az ünnep meghitt hangulatában, megcsókolják egymást. Csodálatos, mélyértelmű szertartás ez; azt hirdeti talán, hogy a szeretet él és virul akkor is, amikor semmi egyebünk nem maradt már, mint a fagyöngy, amely az egyetlen élő zöld a téli erdőn. És hirdeti talán azt is, hogy a szeretet áldozatot követel, lemondást sokszor önmagunkról; virág, melyet önnön vérével táplál a szív, mint tölgy a fagyöngyöt.

„Ha könny a gyöngy:
A fagyöngyök az erdő könnyei,
Parányi könnyek, mozdulatlanok,
Fák sudarára fagyott sóhajok,
Az erdő gyöngybefagyott bánata…?”

(Reményik Sándor)

 
Pogány Frida

Megjelent a Manifesztum 25. számában