A drogot a rozmaring – Rosmarinus officinalis -, az ajakosok családjába tartozó növény szárított levelei adják. Latin neve két szó összevonásából származik: a marinus=tengeri, és a ros=harmat. Ezt a növény eleinte a szakácsok és az orvosok használták, majd népszerű lett a papok és a népi ünnepek szertartásmesterei között is. Régen szinte minden vallási ünnepen előfordult, mert a rozmaringot az élet-halál körforgása jelképének tartották. Egy másik magyarázat szerint a növény neve a remembrance, vagyis az emlékezés szóból ered, talán azért, mert a rozmaring valóban javítja az emlékezetet. Az ókori görög diákok is hordtak fejükön rozmaringkoszorút az óráikon. Menyasszonyi csokrokban is helyet kapott legalább egy szál rozmaring. Sírokra is ültették, ezzel jelképezve, hogy megőrzik emlékezetükben halottaikat. A középkorban a rozmaringos füstölő a jómód jele volt, mivel nem tartozott az olcsó áruk közé. A kórházakban légfertőtlenítésre használták, de egyesek párnájuk alá dugták, hogy elűzzék vele a gonosz szellemeket. Régen az ördögűzés elengedhetetlen kellékeként használták a rozmaringot, mert úgy tartották, hogy segítségével kiűzhetik a megszálló lelket a “betegből”. Erzsébet királyné italának, a magyar víznek is fontos összetevőjeként szerepelt, ami igen jó hatással volt a mozgásszervekre.

Gyógyítottak vele fejfájást, agybetegséget, fogfájást, élénkítették a vérnyomást, serkentették az epetermelést és májműködést. Paracelsus eme növényt saját gyógyító tevékenységének alapjául tekintette, Ő és kollégái igen nagyra becsülték az agyra kifejtett kedvező hatásait, de használták szem-, szív- és májbetegségeknél is. Az arab gyógyítók emlékezet, beszédkészség javítására használták, önmagunk tökéletesebb kifejezésére ajánlották.

A drog fő tartalomanyaga az illóolaj, valamint a rozmaringsav, keserűanyagok, flavonoidok, triterpének. Manapság sok orvos használja a rozmaringolajat izületi gyulladások, meghűlések, influenza, emlékezetzavarok, migrén gyógyítására. Angliában a vérkoleszterin csökkentésére, a koszorúér erősítésére alkalmazzák, de gyógyítanak vele hasmenést, különböző májgyulladásokat, asztmát, melléküregi gyulladásokat. Felveszi a harcot a fertőzésekkel is. Élénkíti a vérkeringést, ezáltal emelve a vérnyomást, ezért akinek magas a vérnyomása, kerülje. Továbbá ellenjavallt még áldott állapotban lévő nőknél is, mivel alhasi vérbőséget okozva vetélés következhet be. Belsőleg túladagolás esetén vesekárosodást eredményezhet. Az érzékeny bőrt zavarhatja, epilepsziánál rohamot válthat ki. Külsőleg jó hatással van az izületi gyulladásokra, ficamokra, duzzanatokra, rándulásokra, segíti a sejtek anyagcseréjét.

Enyhíti a pikkelysömör és az ekcéma viszketését is. Javítja a petyhüdt, öregedő bőr állagát, enyhít a ráncosodáson, segít az égett bőrön. Kezelhető vele a pattanásos, foltos bőr is. Táplálja fejbőrt és a hajat. Hatással van a központi idegrendszerre, így segít túljutni a szellemi kimerültségen, tompaságon, elősegíti a szellemi tisztánlátást. Az olaj segítségével könnyebben túljutunk a nyomasztó hangulatokon, búskomorságon, hosszabb idegőrlő időszakon.

Az olaj föltárja a szívet, bölcsességet hoz, ösztönöz a célok megvalósítására, növeli az akaraterőt.

Legfontosabb hatásai, hogy feszesebbé teszi a kötőszöveteket, szabályozza a zsíranyagcserét, segít izületi fájdalmak, izomgörcsök esetén, megszünteti az emésztési zavarokat, javítja a szívműködést, epetermelést, májfunkciót, erősíti az idegrendszert, fokozza a mellékvese és a hólyag működését.

Kitűnő vérnyomásemelő, a teáját be lehet sugározni narancssárga színnel, fokozva ezzel a hatását.

A tea elkészítése: egy kávéskanálnyi mennyiséget leforrázunk, tíz-tizenöt percig áztatjuk, majd fogyasztjuk.

Az alacsony vérnyomást két-három alkalom után normalizálja.

 

Pogány Frida

Megjelent a Manifesztum 11. számában