Nevezetes napok az évkörön

Január 2. – Jézus nevenapja

Más liturgikus hagyományban az újév első vasárnapján ünneplik, a reformátusok újév napján ülik meg. A Jézus név görög formája a héber Jehesuah névnek. Jelentése: “szabadító Úr”, “az Úr megszabadít”. Ezen név tartalmazza a héber Isten nevét, Jahve-t. Az írás csupán a mássalhangzókat tüntette fel. A Jahve szó kimondhatatlan volt. A szövegben négy mássalhangzó jelöli (JHVH), olvasáskor Adonájt, vagyis Urat mondtak helyette. A két név hasonlósága utal Isten és Fiú misztikus azonosságára. Jézus Krisztust sokszor ábrázolják ugyanúgy, mint Istent, hiszen őt tekintik Isten földi megnyilvánulásának. (lásd a Magyar Szent Korona elülső és felső Pantokrátor képe.) A Krisztus név cím, “fölkentet” jelent. Tehát a teljes név fordítása: Az Úr felkent szabadítója. A IV. század óta elterjedt jelölés a görög ró (P) és khí (X) betűkből származik. Eredeti jelentése: “jó előjel”. Jézus nevének tisztelete a középkorban bontakozott ki a ferences szerzetesek segítségével. A Jézus Krisztus név használatára maga az Üdvözítő bíztatta tanítványait: “Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében.” (Máté 28,19) Arról is beszélt, hogy neve segítségével gyógyítani, ördögöt űzni lehet. Azt ígérte, hogy ha a nevében ketten vagy hárman összegyűlnek, közöttük lesz. Ezek az üzenetek azt árulják el számunkra, mekkora jelentősége van Jézus Krisztus nevének. A keleti egyház egyik kedvelt imája szintén az ő nevének erejét hívja meg: “Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajtam, bűnösön!”

Január 17. – Remete Szent Antal napja

Egyiptomban született 251-ben egy Kome nevű kis faluban. Szülei vallásosan nevelték, nem érdekelte az iskola, a világi tudományok, csupán a Szentírás. Egy prédikáció alkalmával megérintette őt az ige: “Add el mindenedet…” Antal a remeteség mellett döntött. Mivel tizennyolc évesen árvaságra jutott, ő gondoskodott húgáról, most eladogatta vagyonát a szegényeknek, csak a húgának hagyott meg belőle. Harmincöt esztendős korában befalaztatta magát. A barátját kivéve, aki az ételt hordta számára, senkivel sem tartott kapcsolatot húsz évig. Ez idő alatt folyamatos belső harcot folytatott az ördöggel, de sikeresen legyőzte a kísértéseket. Amikor újra emberek közé lépett, bölcsessége miatt nevét emlegetni kezdték. Felkérték a remetecsaládok egyesítésére. Elsőként fogta össze a sivatagban szétszórt remetéket, megteremtve ezzel a szerzetesi élet alapjait. Maximianus császár keresztényüldözése idején Alexandriába ment erősíteni a vértanúkat, és ha kell, vértanúságot szenvedni. Az üldözések után Théba városába vonult vissza. Barátja kérésére újra felkereste a fővárost, Alexandriát, hogy fellépjen az arianusok ellen. Elmúlt kilencven esztendős, amikor lehetősége nyílt a kor másik nagy szentjével, Remete Szent Pállal találkozni. Százöt éves korában hagyta el a földi világot, saját kérésére tanítványai elrejtették holttestét. Két évszázadig nem is bukkantak rá, míg – a legenda szerint – Teofilus püspök megkereste, hogy a szent ereklyéivel Zsófiát, Justinius bizánci császár lányát meggyógyítsa. Szent Antalt járványos betegségek és kísértések idején hívják segítségül. A tizennégy segítő szent egyike, a Szent Antal tüze nevű betegség (orbánc) ellen nyújt védelmet. A járvány távoltartására a “tüzes”, T-alakú vagy antalkeresztet használták. Szent Antal a házi állatok védőszentje, apátjele a disznó, nyakában csengettyűvel. A csengettyűnek ördögűző hatást tulajdonítottak, a disznó pedig a kísértéseket testesítette meg. Fontos óvó szerepe van ezen időszakban, amikor a Nap ereje éppencsak elkezdett növekedni bennünk és körülöttünk.

Január 18. – Árpádházi Szent Margit napja

IV. Béla kilencedik gyermekeként jött a világra a tatárjáráskor 1242-ben. A királyi pár Istennek ajánlotta fel Magyarországért. Az ég válasza nem maradt el, a tatárok azon év tavaszán kivonultak az országból. A kis Margit a veszprémi Domonkos- rendi nővérek kolostorába került. Az apácák szemlélődésének középpontjában a szenvedő Krisztus állt, fő feladatuknak a vezeklést, az engesztelést tartották. A szülők szerették volna közelebb tudni magukhoz gyermeküket, ezért a király kolostort építtetett a Nyulak szigetén (mai Margit-sziget). A tizenkét éves Margit nemcsak beköltözött új otthonába, hanem be is öltözött. Apja ennek ellenére kétszer is férjhez akarta adni. A második alkalommal Margit kijárta, hogy a házassági akadályt jelentő szentséget felvegye. A nővértársai vallomásai alapján bepillantást nyerhetünk Margit szerzetesi életébe. Mindenféle munkát elvégzett, még a legalantasabbakat is. A betegeket odaadóan ápolta, rendszeresen vezekelt. Az önmegtagadások jutalma kegyelmi ajándék volt, melyet a gyógyításban hasznosított. Sikerült kibékítenie haragban álló édesapját és fivérét, a közöttük létrejövő békét a Nyulak szigetén kötötték meg. Az állandó munka és vezeklés végül teste leromlásához vezetett, és 1270. január tizennyolcadikán meghalt. (Ugyanezen év májusában hagyta el a földi világot édesapja, IV. Béla és a pálos rend alapítója, Boldog Özséb is.) A kolostor templomában temették el, sírja zarándokhellyé vált. A szentté avatási per közvetlenül halála után elkezdődött, de bátyja rövid uralkodását követő zűrzavaros állapotok miatt abbamaradt. Végül 1943-ben avatta XII. Piusz pápa szentté. Élete engesztelő áldozat volt az országért egy olyan időszakban, amikor a magyar nép életét megpróbáltatások nehezítették. Halála pillanatában “néminemű fráter Péter, ki vala Győrött lektor, elyen szózatot halla vetsernyének utána: a Bárány meghalt.”

            
Január 22. – Szent Vince napja      
            
A korai kereszténység nagy vértanúja. Valószínűleg a spanyolországi Huescá-ból származott. A zaragozai püspök, Szent Valerius keresztelte, és az ő diakónusa lett. Segített a szegények gondozásában, az igehirdetésben, a szentségek kiosztásakor. Mivel a püspök beszédhibás volt, ő beszélt helyette a gyülekezetnek. A Diocletianus-féle keresztényüldözés idején Valentia helytartója elrettentésül velük kezdte a kínzatásokat. Szent Vincét és Szent Valeriust elhurcolták Zaragozából, az idős püspök útközben meghalt, Vince pedig miután különféle kegyetlenkedések hatására sem tört meg, a börtön padlóján lelte halálát. Neve latin eredetű (Vincentius), jelentése: győzedelmes. A név arra a legendára is utalhat, miszerint holttestét kivetették a szántóföldre a vadaknak, de egy holló jött az égből és megvédte. Ekkor zsákba varrták, malomkövet kötöttek rá, és tengerbe dobták, de a hullámok újra meg újra kisodorták a partra. Ezt látva a helytartó felkiáltott: Hát még halálában sem tudom legyőzni? Neve a tél feletti győzelmet is jelenti. Tisztelete főként Franciaországban terjedt el. A borral való kapcsolata is valószínűleg a franciából való népies fordítás eredménye: Vin-cent (százszoros bor). “Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince.” Azaz, ha a neve napján olvad, jó lesz a bortermés. Ez a jósversike Vincét vízöntői képességekkel ruházza fel. Számtalan bortermést jósló szokás terjedt el napjához kötötten hazánkban is. A bor nagy jelentősséggel bír a kereszténységben. Két fontos eseményben is szerepet játszik. Az első a kánai menyegző, melynek során Jézus Krisztus a vizet borrá változtatta. Tudnunk kell, hogy abban az időben a szőlőlevet hívták édes bornak! Ez a csoda megmutatja az értő számára, hogy Jézusban ott van a Krisztus, a Nap, hiszen a szőlőben is a Nap hatására lesz a vízből szőlőlé. Vagyis: csupán a Nap képes ezt a folyamatot előidézni. A másik esemény az úrvacsora, ahol Jézus Krisztus megáldotta a bort, és azt mondta a tanítványainak: “E pohár új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki” (Lukács 22,20). A kereszthalálkor Jézus földre csöppent vére által Krisztus egyesült a Földdel, a Föld szellemévé lett. Egyfajta értelmezés szerint az Újszövetség, mint új szövetség, erre az egyesülésre is utal. Krisztus egybekötötte sorsát a Földdel és a rajta lévő emberiséggel. 


Január 23. – Mária eljegyzésének napja
       

Mária menyegzőjét a XV. századtól ünneplik, tisztelete Franciaorszában kezdődött. Az ünnep szokásai keveredtek a kánai menyegző és a farsangi lakodalmak megünneplésével. A hónap egyetlen Mária ünnepe. Az apokrif evangéliumok tanúsága szerint mikor Mária betöltötte tizennegyedik életévét, férjet kellett keresni számára, mivel – bevett szokás szerint – ilyen korú nő nem maradhat a templomban. Hírnököket küldtek szerte Izrael minden törzséhez, hogy gyűljenek össze Isten templomában. Ekkor bejelentették, hogy Mária új életmódot akar felvenni, szüzességet fogadott Istennek. Ezért úgy látták jónak, hogy Istenre bízzák a döntést, ki vegye magához őt. Sorsot vetettek, és a sors Júdára esett. Másnapra összehívták Júda minden nőtlen férfiúját. Egy botot kellett magukkal hozniuk. A botokat bevitték a belső szentélybe, a főpap imádkozott válaszért. Amikor kiosztották a botokat, József a magáét nem is kereste, hiszen ő már öreg és eléggé alacsony sorú is volt. Az Úr angyala azt mondta a főpapnak, hogy a választott férfi botjából galamb fog felszállni. Egyikből sem szállt fel galamb. A főpap ekkor visszament a szentek szentéjébe, és újra imádkozott. Az Úr angyala megjelent neki, és felhívta a figyelmét egy kis botra, melyet figyelmen kívül hagyott. A főpap kivitte a botot, és felszólította Józsefet, vegye át. József átvette, és egy galamb röppent fel belőle. Így József magához vette Máriát.

            
Január 24. – Szalézi Szent Ferenc napja      
            
Fényes, főúri családban született 1567-ben. Tíz testvérével együtt katolikus neveltetésben részesültek. Különböző iskolák után kilenc évesen a párizsi jezsuitákhoz került. 1587- ben megkapta a papi hajkoronát (tonzúra), hogy szülei egyházi javadalmakat élvezhessenek. Ez csupán a kor divatja volt, őt nem papnak, hanem világfinak szánták. A vallásháborúk miatt arra kényszerült, hogy elhagyja Párizst. Padovába ment jogi doktorátust szerezni, de teológiát is tanult. Amikor 1592-ben visszatért szülei otthonába, már megszervezték a lakodalmát. Ő visszautasította, mert pap akart lenni. Nehezen szerezte meg apja jóváhagyását, de végül a következő évben pappá szentelték. Ezután főpásztora az erőszakkal kálvinista hitre térített területre küldte. Ott mindenki gyűlölte, állandó halálos veszedelemben élt. Eleinte lakása sem volt, fagyoskodott a svájci télben. Senki sem állt szóba vele. Ekkor kitalálta, hogy röpcédulákat ír a katolikus hittételekről, mely tartalmazott egy vitára való felhívást is. A cédulákat éjszaka bedugta a kálvinisták ajtaja alatt. Öt év telt el, mire megtört a jég. Kitartása és türelme elnyerte jutalmát: a vitakihívást elfogadták. Alázatossága, jósága és szelíd magatartása, felkészültsége a vitákon hetvenezer embert térített vissza a katolikus egyházba. Amikor valaki szemére hányta a bűnösökkel és más vallásúakkal szemben tanúsított alázatát, így válaszolt: “Inkább küldöm szelídségemmel a tisztítóhelyre, mint keménységgel a pokolba.” A genfi püspök halála után 1602-ben a helyére lépett. Nagy gondot fordított a papok alapos képzésére, azt vallotta, jó papra van szüksége az Úrnak, nem sokra. Két híres könyvet írt: a Filóteát, mely a lelki élet titkaiba avatja be az olvasót, és az Értekezés az Istenszeretetről című művet. Ez utóbbi egyszerű nyelvezetével, érthető magyarázataival közelebb hozza azt embert a legnehezebb vallási kérdések megértéséhez. Chantal Szent Franciskával együtt megalapította a vizitációs nővérek rendjét, mely az ő egyszerű, szelíd és alázatos szolgálatát tűzte zászlajára. 1622-ben halt meg december 28-án, misézés közben. Január 24-én temették el, ezért került ide a napja.

            
Január 25. – Pál fordulásának napja      
            
Ezen a napon arról emlékezünk meg, hogy a “zsidó Saulból” “keresztény Pál” lett. Saul származását tekintve zsidó, Benjamin törzséből, de emellett görög területen született és nevelkedett római állampolgár is. Szigorú farizeus légkörben nőtt fel, de a görög kultúra is hatott rá, folyékonyan beszélt görögül. Szülei rabbinak szerették volna látni a fiúkat, így Jeruzsálembe küldték tanulni. A híres Gamáliel rabbi tanítványaként szentírás tudóssá vált. Az ószövetségi törvény élete értelme lett, védelmében az elsők között keresztényüldözővé vált. Damaszkuszba tartott az ottani keresztények elfogására, amikor találkozott az Úrral. “Hirtelen mennyei fény villant fel körülötte, és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szól hozzá: “Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Ő pedig megkérdezte:”Ki vagy, Uram?” Az így válaszolt: “Én vagyok Jézus Krisztus, akit te üldözöl.” Amikor magához tért, egyáltalán nem látott. Bevezették Damaszkuszba, ahol három napig nem látott, nem evett és nem ivott” (Apostolok Cselekedetei 9,1-9). Találkozása Krisztussal megváltoztatta, megtért, és a kereszténység egyik apostola lett. Főként a nem zsidóknak hirdette az igét. Az apostolok közül ő járta be a legnagyobb távolságokat. A damaszkuszi úton történt események a szellemtudományos tanításokban is kiemelt helyen szerepelnek. Pál találkozása az éteri Krisztussal ma egy elérhető, sőt kívánatos cél. Mivel Pál volt az első, aki átesett ezen az eseményen, ezért a szellemtudomány damaszkuszi élménynek hívja azt, amikor valaki az éteri Krisztussal találkozik. A fizikai Jézus Krisztussal való találkozáshoz csupán fizikai látás kellett, az éteri Krisztus megpillantásához ki kell fejleszteni az éteri látást. A találkozás Krisztussal megszüli bennünk azt a felismerést: “Élek most már nem én, hanem él bennem a Krisztus.”

            
Január 28. – Aquinói Szent Tamás napja      

Roccasiccá-ban, a nápolyi királyságban született az aquinói grófok ősi családjába. Ötéves korában a montecassino-i bencésekhez került. A szülei szerették volna, ha a gróf-fiúk öregbítené nemes tettekkel a család hírnevét. Tizennégy éves korában Nápolyba küldték, hogy magasabb tanulmányokat folytasson. Itt ismerte meg a domonkos, prédikáló rendet, és tizenhét évesen fogadalmat tett. Szülei ellenezték, hogy belépjen egy kolduló rendbe, de mivel megakadályozni nem tudták, így amikor rendje Párizsba küldte tanulni, elrabolták. Tizenöt hónap múlva szabadult, Párizsba ment, majd Nagy Szent Alberttel Kölnbe, az új rendi főiskolába. Párizsba visszatértekor tanár lett. Ekkor írta híres kommentárjait. Később a pápa hivatalos, főként diplomáciai ügyeit intézte a tanítás mellett. Újra Párizsban találjuk, majd Nápolyban. Innen küldték a lyon-i uniós zsinatra, de súlyos betegsége következtében bekövetkezett halála miatt oda már nem jutott el. Ötven év múlva szentté avatták, a XIX. században pedig minden katolikus tanító tevékenység védőszentjévé választották. Nagyon sokat tett művei és tanításai révén azért, hogy az arisztotelészi filozófia a középkori Európa közkincse legyen. A filozófiai eszméket áthatotta vallásossággal, hittel, istenkereséssel, melyek így befogadhatóvá váltak az akkori gondolkodásmód számára. Munkájával előkészítette az embereket a tudati lélek korába való átlépésre (1413). Ugyanannak a szellemiségnek a hatását érezhetjük az arisztotelészi filozófiában, és Szent Tamás vallásfilozófiájában. A sort Rudolf Steiner folytatta, aki a szellemtudományos vallásfilozófiával a következő lépcsőfokot képviseli.

Január 31. – Don Bosco Szent János napja      

1815. augusztus 16-án született szegény földműves családba, egy kis olasz faluban. Édesanyja, “jó Margit mama” Isten végtelen szeretetére tanította gyermekeit, így a fiúban erős vágy alakult ki Isten szolgálata iránt. Kilenc esztendős korában egy prófétai álomban azt az üzenetet kapta, hogy azonnal fogjon hozzá az ifjúság tanításához. Engedelmeskedett, és elkezdte szórakoztatni társait bűvészkedéssel, bábjátékkal, kártyatrükkökkel. Fizetség gyanánt elvitte őket templomba, apróbb imádságokat tanított nekik. Pap szeretett volna lenni, a tanuláshoz azonban pénz kellett. Beállt dolgozni egy kávéházba, majd asztalos-, lakatos-, kovácsinas lett. Számos mesterséget elsajátított, mire a szemináriumot elvégezte; 1841- ben szentelték pappá. Torinói káplán lett. Itt találkozott azzal a sok falusi fiatallal, akik munkát keresni jöttek a városba, de mivel nem találtak, csavargókká váltak. Elhatározta, hogy életét ezeknek a fiataloknak szenteli. Tizenkét kőműves tanonccal megalapította imaközösségét, házat szereztek, ahol tanították, segítették, munkát adtak a fiataloknak. A híres Szaléziak Kongregációja is neki köszönhető, ahol végre szállást is kaptak a fiatalok. Édesanyja vezetésével végezték, tanulták a házimunkát. A szent halálakor már 250 házat tartottak nyilván, és ezekben százharmincezer fiatal nevelkedett. A köréje gyűlt papokból Szalézi Szent Ferencről nevezett szerzetesrendet alapított, a Don Bosco Társaságot. Nevelési módszerei csodákra voltak képesek, ma is érvényes híres mondása: “Szeresd, amit a gyermek szeret, és ő is szeretni fogja, amit te szeretsz.” Kizárta a testi fenyítést. Bárhol járt, oda vidámságot varázsolt, lélekbe látott, és hatalmas karizmával rendelkezett. 1888. január 31-én halt meg Torinóban. Tudatosan átvállalt másoktól számtalan betegséget, állandó szem-, hát- és fejfájás gyötörte, krónikus álmatlansága pedig szüntelen imádkozásra késztette.

            
Február 24. – Mátyás apostol napja      

Jézus halála után az apostolok tizenegyen maradtak, mivel Júdás felakasztotta magát. Hogy kiteljen a tizenkettő, Mátyást választották maguk közé a hetvenkét fős szélesebb tanítványi körből Jézus mennybemenetele után, de még pünkösd előtt. Életéről csupán apokrif irat tudósít: az András és Mátyás cselekedetei. Eszerint Ő is vértanúságot szenvedett, bárddal csapták le a fejét. Nálunk időjárási szokások kötődnek hozzá: “Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál.” Vagyis elolvasztja a jeget, ha napján még van, de visszatér a fagy, ha már elkezdődött az olvadás. A szent munkáját segítendő, jeget olvasztottak ezen a napon. A hagyomány szerint Ő osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy innentől kedvükre fújhassák a nótájukat. A szökőnapot a régiek Mátyás ugrásának hívták, mivel február 24-én toldottak be egy napot, így Mátyás ünnepe február 25-ére csúszott. Hunyadi Mátyás e napra virradóra született, és az akkori szokás szerint ezért kapta a Mátyás nevet.

            
Március 8. – Istenes Szent János napja      

A köztudatban ez a nap a nők napja, de a katolikus egyház számon tart egy szentet, akit ezen a napon tisztelhetünk. Istenes Szent János eredeti neve Cindad János. Egy portugáliai faluban született 1495-ben, szülei vallásosan nevelték. Nyolcéves korában egy pap szállt meg náluk, aki lelkes beszédével elvarázsolta a kisfiút. Megszökött, hogy a fővárosba menjen a pap után. E naptól kezdődik kalandos élete, mely nem kevés váratlan fordulattal teli. Beáll pásztornak, ott tanulhat, végül ő vezeti a birtokot. A gazdája hozzá akarja adni a leányát, de ezt visszautasítja, és elszökik. Katonának áll, rábízzák a zsákmány őrzését, amit ellopnak. Hamis vád alapján halálra ítélik. Az utolsó pillanatban menekül meg. Visszatér előző gazdájához, aki ismét ki akarja házasítani, és ő ismét megszökik. Újra katonának áll, harcol Bécs védelmében a törökök ellen, állítólag magyar földön is. Becsülettel leszerel, hazatér. Útközben megáll Compostellá-ban, megvilágosításért imádkozik, de nem kap választ. Szüleit már nem találja otthon, édesanyja meghalt az ő távozása után nem sokkal, édesapja ferences rendbe lépett. Ezután Afrikába indul a fogoly szerzeteseknek segíteni. Újabb kalandok után Gibraltárban köt ki, szent képeket árul, hamarosan boltot nyit. Avilai János szónoklatát meghallva eladogatja áruját, és Istent hirdetve járja az utcákat. Bolondok házába zárják, Avilai János hozza ki, és azt ajánlja, istenszeretetét szolgálatban mutassa meg. Betegeket kezd ápolni, amiben végre megtalálja, amit egész életében keresett. Ekkor már negyvenkét éves. Házat bérel, ahol ő főz, mos, takarít, fát cipel, sebet ellát, ápol, és ahová bárkit befogad. 1532-ben kórházat létesít, de nem alapít rendet. Halála után, 1571-ben alakult a Betegápoló Irgalmas Rend, a testvérek őt tekintik szellemi atyjuknak. Halálának körülményei is említésre méltóak. Egy fiatalember után ugrott a folyóba, de nem sikerült megmentenie, maga is éppen hogy megúszta. Testileg és lelkileg is beleroppant ebbe, és többé már nem épült fel. Ötvenötödik születésnapján halt meg 1550. március 8-án. Az ő élete példázza számunkra a tudati lélek korának em- berét. A benne lévő hatalmas életcélkeresés, társítva, egyszerűséggel jellemzik, ugyanakkor életét vigyázó kezek vezérlik, az utolsó pillanatban mindig megmentve őt a bajtól. Végül is neki magának kell végigjárnia az utat!

            
Március 10. – A negyven szent vértanú napja      

A vértanúk a Kis-Arméniában állomásozó híres XII. légió katonái voltak. Bár Nagy Konstantin engedélyezte a keresztény vallás gyakorlását, keleten társa, Litinius miután összekülönbözött a császárral, kiadta a parancsot a keresztények üldözésére. Ez a negyven katona nyíltan megvallotta hitét. Álláspontjukat a bíró előtt sem változtatták meg, bár kitüntetést és pénzjutalmat ígértek nekik. A bíró kegyetlen fagyhalálra ítélte őket. Egy éjszaka a hideg arméniai télben meztelenül kivitték őket a befagyott tóra. Oda készítettek melegfürdőt, hogy aki megtörik, megmenekülhessen. A végrehajtó katonák egy kivételével elaludtak. Ez a katona ámulva szemlélte a vértanúkat, akik folyamatosan imádkoztak, és fényesség töltötte be őket. Azt kérték, hogy mind a negyvenen tartsanak ki. Látta, hogy angyalok jöttek, és harminckilenc koronát osztanak ki a vértanúk között. Az egyik katona megtörve a szenvedéstől a melegfürdőbe ugrott. Az ébren lévő őrt annyira megrendítették az események, hogy ledobta ruháit, keresztény hitét megvallotta felébredő társainak, és csatlakozott a vértanúkhoz. Az időjárás jósló regula úgy hangzik: Ha fagy a negyven vértanú napján, még negyven napig várhatjuk a zord időt. A negyvenes szám szentsége a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. A zsidó nép negyven évig vándorolt a pusztában, Illés negyven napot töltött elvonulva, Mózes és Jézus negyven napig böjtölt, negyven nap telik el a feltámadás és a mennybemenetel között stb. A zsidó naptár luniszoláris számításon alapszik, így negyven nap másfél holdhónapot jelöl. A magyar nép a tennivalóit a csillagokhoz igazította, főként a Nap és a csillagok egymáshoz viszonyított helyzete volt meghatározó. A munkákat is negyven napos ciklusokban számolták, alapul véve a Napot, ami mintegy negyven napra homályosítja el a nappálya mentén lévő csillagok fényét. A népi parasztkalendárium negyvenes napjai az időjárás meghatározásban fontos szerepet játszó napok, melyeket követő negyven nap időjárásáról adtak felvilágosítást. Ilyenek például: vízkereszt (január 6.), Pál fordulása (január 25.), gyertyaszentelő (február 2.), a negyven vértanú (március 10.), József (március 19.), Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.), Medárd (június 8.) stb.

            
Március 12. – Nagy Szent Gergely napja      

Népies neve a “sziklához láncolt Gergely” pápa élettörténetének számos legendája született. Az egyházi zene megreformálása neki köszönhető, tiszteletére nevezték el gregoriánnak. Bencés szerzetesből lett pápa. Atyai örökségből hat kolostort alapított Szicilíában, és egyet Rómában. Amikor a Tiberis megáradt, és az ár sok dögöt sodort a partra, pestisjárvány robbant ki. Ennek a pápa is áldozatul esett, helyette akarták Gergelyt megválasztani, de a tisztség elől az erdőbe menekült. Angyali jel vezette nyomra az őt keresőket. A pestisjárványt egy – Lukács evangélista által festett – Mária képpel szüntette meg. A megpróbáltatások végét Mihály arkangyal jelezte, megjelent az eseményről később elnevezett Angyalvár tetején, és véres kardját megtörölve visszadugta a hüvelyébe. A névadó legendája szerint újszülöttként hordóba zárták, és tengerre bocsátották. Egy halász találta meg, aki felnevelte. Később rádöbbent, hogy saját anyját vette feleségül. Ekkor vezeklésként egy tengeri sziklához láncolta magát. Egyik középkori legendájában egy kételkedő asszony számára kért jelet, ekkor a szent ostya átváltozott Krisztus ujjává. Ez a híres Gergely pápa miséje. Az ő napján toboroztak diákokat az új tanévre. A középkorban tavaszkezdő, melegváró napnak számított.

            
Március 17. – Arimathiai József napja      

Előkelő származású zsidó tanácsúr volt, Jézus titkos tanítványa. Nikodémussal együtt temették el Jézust. Személyesen kérte ki a holttestet Poncius Pilátustól, saját sírboltját engedte át Jézusnak, és a saját pénzéből biztosította a bebalzsamozáshoz szükséges eszközöket. Érdekes kapcsolatot találunk Cyrenei Simon és Arimathiai József feladata között. Simon hordozta Jézus helyett a keresztet, részt vállalt a megpróbáltatásokban, mintha egy beavatási út első három fokát látnánk beteljesedni, melynek középpontjában a keresztre feszítés áll, Jézus Krisztus, avagy analógiában a kis én halála. A hétfokú beavatási út utolsó három foka Arimáthiai Józsefnél teljesedik be, hiszen ő veszi le a keresztről a holttestet, temeti el és “segíti elő” ezzel a feltámadását, analógiában a végső célt, a feloldódást a nagy Énben. Arimathiai Józsefet a feltámadás után megvádolták a holttest eltulajdonításával. Börtönbe zárták étlen-szomjan, mégis túlélte. Eledelét a Szent Grál biztosította, melynek őrzője volt. A Szent Grál eredetéről és kinézetéről számtalan történet kering. A szellemtudomány szerint a Szent Grál az “égből” materializálódott, Noé vette először kézbe. Egy legenda szerint Lucifer bukásakor a fejéről leeső korona smaragdjából lett a Grál. A felbukkanásától kezdve folyamatosan őr vigyázta. A Grál-kehely az utolsó vacsora kelyhe, a helyszínként pedig Arimathiai József háza szolgált. Ebben a kehelyben fogta fel Arimathiai József Jézus Krisztus vérét a kereszt alatt (és a halála után is). Arimathiai József kiszabadulása után egy tizenkét fős csapattal elvitte a kelyhet Angliába. Itt megépítik az utolsó vacsora asztalának pontos mását. Ez az első Grál-asztal, pontosan tizenkét ember fért köré. Felépítik az első Grál-templomot, melyet Szűz Máriának szentelnek. Ez a szent hely válik a Grál-kehely őrzőjévé. Arimáthiai József halála előtt húga férjének, Bronnak adja át a Grál-királyságot. A leghíresebb Grál-történetben Parszifál (alias Mani) Grál-király családja az Anjou-házzal állt kapcsolatban, így egyebek között Nagy Lajos is a Grálok ivadéka. Lajost bensőséges szálak fűzték a pálosokhoz, akik hazánkban egyedül tartották számon Arimathiai József ünnepét.

            
Március 17. – Longinus napja      

Római századosként szolgált Jézus idejében. Ő vezette a kivégzőosztagot Jézus keresztre feszítésénél, az ő lándzsája nyitotta meg Jézus oldalát, melyből vér és víz folyt ki. A kereszthalált követő sötétség és földindulás hatására megtért. Utána megbetegedett, szemét Krisztus vérének egy cseppje gyógyította meg. Megtérése után tanított, ördögöt űzött. Mivel nem szolgált a pogány isteneknek, fogait kitörték. Az őt üldöző fejedelem megvakult. Longinus azt mondta neki, hogyha őt megöli, újra látni fog. A fejedelem megölte, újra látott, és a holttest mellett megtért. A lándzsához számos legenda kötődik. Úgy tartják, hogy aki birtokolja a lándzsát és a Szent Grált, azé a világ feletti uralom. Kérdés persze, melyik világ feletti.

            
Március 19. – Szent József napja      

A gyermek Jézus nevelőapja és Mária jegyese volt. Foglalkozását tekintve ács, ezt a mesterséget tanította meg Jézusnak is. A Bibliából keveset tudhatunk meg róla, bár annyi kiderül, nem kis feladatot vállalt magára a nevelőapai szereppel. Az első próbája akkor történt, amikor tőle érintetlen jegyese áldott állapota tudomására jutott. Csöndesen akarta Máriát elbocsátani, de az Úr angyala megjelent neki, és elárulta a titkot, a gyermek a Szentlélektől fogant. Jézus születése után álmot látott, hogy meneküljön családjával Egyiptomba, majd amikor a veszély elmúlt, egy újabb álom késztette őt a visszatérésre. A Szenthagyomány szerint “fia” karjai között halt meg, még Jézus színrelépése előtt. A családi összetartó erő jelképe. A kistelkiek szerint, ha neve napján böjtölünk egy elhunyt rokonunk lelki üdvéért, az nyomban megszabadul a tisztítótűztől, és még aznap jelt ad.

            
Március 21. – Benedek napja      
            
Szentéletű remete volt. Ezen a napon született meg az égben. Legendája az Érdy-kódexben maradt ránk. Három évig böjtölt Subiaco egyik megközelíthetetlen sziklabarlangjában. Egy szerzetestársa eresztett le neki vizet ezen idő alatt. Az ördög elhatározta, hogy megöli Benedeket, ezért először “megölte” a szerzetestársát, majd eltörte a külvilágba jelző harangot. Az isteni gondviselés mentette meg a haláltól, oly módon, hogy a közeli város püspökének álmában megüzente, hogy Benedek bajban van, segítsen neki. Névünnepe a tavaszi napéjegyenlőség napja. Az ismert mondás: “Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget.” – hirdeti tavaszt hozó erejét. Eredetileg a fiatalabb Jakab apostol ünnepe volt ezen a napon.

            
Március 24. – Gábriel arkangyal napja      

Az evangéliumok és a hagyomány szerint Isten küldönce. Nevének jelentése: “én erőm: az Isten.” A számos megjelenése közül (pl. Keresztelő Szent János és Szűz Mária születésének megjövendölése) a legfontosabbnak Máriával való találkozását tartjuk. Lukács evangéliumában név szerint is szerepel: Ő közölte Máriával a hírt, hogy a Szentlélektől gyermeket fogan, a Messiást. Nemcsak a keresztények tartották nagy becsben, hanem a zsidók és később a muzulmánok is. Az iszlám úgy tartja, hogy Gábriel az Igazság szelleme, aki lediktálta Mohamednek a Koránt. A zsidó hagyomány szerint Gabriel választotta szét a Vörös-tenger vizét, amikor a zsidók Egyiptomból menekültek. Szellemtudományi megközelítésben az arkangyalok az angyali hierarchia tagjai. Az ember feletti első hierarchia az angyalok csoportja, a következő az arkangyaloké, az ember feletti harmadik hierarchia pedig az archék serege. Ők hárman együtt alkotják a III. hierarchiát és a legszorosabb kapcsolatban állnak az emberrel. Az angyalok egyes embereket vezetnek, az arkangyalok népeket, az archék az egész emberiséget. A III hierarchia tagjait feloszthatjuk aszerint, hogy milyen bolygókkal jelzett típusba tartoznak. (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz). Gábriel arkangyal a Holdarkangyalok vezetője. Impulzusa a családot, a vérségi kötelékeket és a nemzetiségtudatot erősíti. A természettudományos gondolkodást segíti elő, ezért a természettudományok fejlődése neki köszönhető. Ő a halál utáni ítélő bizottság egyik bírója. Minden korszakot meghatároz egy főarkangyal, ilyenkor hatása felerősödik. Gábriel ideje a múlt században járt le, azóta Michael, a Nap képviselője van “uralmon”.

        
Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja   
   
            
Az oltás és a szemzés szakrális napja volt nálunk. Jelzi a fecskék visszatérését is. Napja a hagyomány szerint egybeesik Jézus szűz fogantatásának napjával. (Kilenc hónap választja el Karácsonytól.) Jézus szűz fogantatása sokféleképpen értelmezhető. Az egyik értelmezés szerint Máriának az volt az első érintkezése férfival, akitől Jézus megfogant. Tehát Jézus szűzen fogant. A jeruzsálemi Talmud azt írja, hogy szűz az a nő, aki még nem látott vért, vagyis, aki (még) nem menstruál, de képes megfoganni. Ez csak tiszta életmódon élő nőknél lehetséges. Szűznek csupán a menstruáció tekintetében nevezik, de nem a szüzesség mai fogalma értelmében. Mani tanításaiban az áll, hogy a fényből sűrűsödött össze a férfimag Mária testében, amitől megfogant. Az átlagembereknél Nap => Fény => Étel => Férfi a fény útja, mely által a férfi testében keletkezik a férfimag. Mária esetében az ő testében keletkezett! Többféle magyarázat is született arra az egybeesésre, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napja egyben Jézus fogantatásának napja is. Az egyik az a lelkünkben élő tudás, hogy a gyermek az anyaméh gyümölcse. Jézus fogantatása különleges, mintahogyan az oltás sem a szaporodás hagyományos módja. A szűz fogantatás jelentősége ott is megmutatkozik, hogy így Jézus nem örökölte az eredendő bűnt, ami a hagyományos fogantatás révén jut tovább az utódba. Jézus bűntelenként jött a Földre, hogy általa nemesebbé váljunk, ahogy az oltás során is nemesedik a fa és annak gyümölcse.

            
Március 25. – Dízmász napja      

Ő volt a jobb lator. Az élettörténete nagyon kalandos. Édesapját sohasem ismerte, édesanyja pedig a legősibb foglalkozások egyikét űzte. Dízmász rátámadt az egyik férfivendégre, ezért anyja elzavarta otthonról. Csavargó lett, dolgozott földeken, szolgaként, kitanulta a csalást és a lopást. Életútja során többször botlott Jézusba. Minden találkozás egyre közelebb vitte őt a megtéréshez. (Először hasonló csalónak gondolta Jézust, mint ő maga és a “trükkjeit” akarta megtanulni tőle.) Több okból is kereste a hatóság, ebből az egyik “halálos bűne” az volt, hogy ellopta az emberek bűneit “átvállaló” áldozati bakkecskét, ezzel megakadályozta, hogy a nép bűnei megsemmisüljenek. (A bakkecskét végül megtalálták és annak rendje és módja szerint a szakadékba dobták.) Keresztre feszítésének ez volt a fő oka. Amikor Jézus a kereszten volt, a tömeg és a bal oldali lator szidalmazta, gúnyolta. Dízmász a védelmébe vette. Jézus azt mondta neki ekkor: “Bizony mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.” (Lk. 23, 43) Ez azt jelenti, hogy Jézus Krisztus áldozata óta lehetőségünk van az (asztrál) mennybe jutni, bűneink ellenére is, ha hiszünk Krisztusban, ha elfogadjuk a kegyelemet. Dízmász a halálraítéltek és halálra várók patrónusa.

            
Március 27. – Remete Szent János napja      

Egyiptomi ácslegény volt. 25 éves korában kivonult a pusztába. Egy öreg remete vezette őt be a lelki életbe. János engedelmes és kitartó volt. Egy ízben a vezetője a szeme láttára bedugott egy száraz ágat a homokba és meghagyta neki, hogy napjában kétszer öntözze meg. A víz kb. félórányi járásra volt. János egy évig minden nap kétszer oda-vissza megtette az utat a rekkenő hőségben. Később befalaztatta magát egy cellába. Csak annyi nyílást hagyott, ahol az ételt beadták neki. A hét öt napján Istennel társalgott, szombat és vasárnap felkeresték az emberek, hogy tanácsot kérjenek tőle. Így élt több mint 50 évig. Az egyiptomi remete szentek élete és tanításai nagyon tisztán tükrözi a Krisztus-impulzust.

            
Április 1. – Júdás felakasztásának napja      
            
Rossz vetési napnak tartották. A gyerekeket megvesszőzték ezen a napon rakoncátlanság ellen, de meg is ajándékozták őket. Az április elsejei bolondozás újabb keletű szokás nálunk, német közvetítéssel jutott be hazánkba. Érdekes egyezés található a Tarot kártya akasztott lapján, ahol egy bolond külsejű ember van felfüggesztve. Júdás árulását az egyház évszázadokig a gonoszsága bizonyítékának tartotta. Pedig nem ilyen egyértelmű a dolog. Júdás zelóta volt, egy olyan nacionalista rend tagja, akik a zsidó nép felszabadítására törekedtek. A Messiásban a királyt várták, aki ledönti a római igát. Júdás árulása ezáltal egészen más megvilágításba kerül. Júdás talán azért adta fel Őt a papoknak, mert azt remélte, hogy Jézus végre megmutatja erejét az ellenségnek és kiszabadítja magát. Mekkora lehetett a fájdalma, amikor rádöbbent, hogy halálra adta szeretett mesterét! A tanítványok közül ő volt az egyetlen, aki nyíltan felvállalta Jézust, amikor visszament a főpaphoz a pénzzel és azt mondta: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért… Péter Jézus elfogása után háromszor tagadta meg Őt, ahogyan ezt Jézus előre meg is jósolta. Jézus megbocsátott Júdásnak és Péternek is. Péter elfogadta Jézus bocsánatát és a bűneit akasztotta fel, Júdás nem tudott megbocsátani magának és saját magát akasztotta fel. Júdás története arra emlékeztet minket, hogy a megbocsátás magunk felé is nagyon fontos.

            
Április 2. – Egyiptomi Szent Mária napja      
            
Alexandriai örömlány volt 12 éves korától. Egyszer Húsvét előtt, feltámadt benne a vágy, hogy ő is elmenjen a szent sírhoz. A hajóútért a testével fizetett a hajósoknak. Megérkezvén a templomba akart menni, de négy napon át nem tudott belépni. Végül a templom falán lévő Szűzanya kép előtt leborulva kérte a kegyelmet és a bocsánatot. Megfogadta: megjavítja életét. Ekkor bemehetett a templomba és ott üzenetet kapott az égből. Vegyen három kenyeret és menjen a pusztába élni. Mária megcselekedte. Negyvenhét évig élt a pusztában a három kővé aszott kenyéren. Szörnyű testi kísértéseknek volt kitéve. Teste megfeketedett, lelke megviláglott. Porhüvelyét Zoszimusz szerzetes egy oroszlán segítségével temette el. A testi kísértések ellen az ő közbenjárása a védelem.

            
Április 30. – Sienai Szent Katalin napja      

1347. március 25-én született Sienában, a család 25. gyermekeként; ő lett a kedvenc. Hatéves korában megjelent neki Krisztus főpapi ruhában Szent Péterrel, Szent Pállal és Szent Jánossal együtt. Hétéves korában szüzességi fogadalmat tett, de a családja nem vette komolyan, és később férjhez akarta adni. Katalin Jézushoz menekült, és kitartott elhatározása mellett. Végül a családja nem erőltette tovább a dolgot. Katalin soha nem lett apáca, nem tartotta magát méltónak rá. A harmadrendi domonkosokhoz csatlakozott. 1363-tól házuk pincezugában élt, csak a templomba járt ki, és kizárólag a gyóntatójával beszélt. Először a húst hagyta el, majd a többi ételt. Élete végén a kenyeret és a zöldséget – egyetlen táplálékát – is elutasította, és csupán az Oltári szentséget vette magához. Három év múlva Krisztus ismét megjelent neki, és eljegyezte őt gyűrűt húzva az ujjára. Krisztus sebeit is megkapta, a fájdalmakkal együtt. Krisztus szívet cserélt vele, és elküldte az emberek közé a béke és az igazság angyalaként. Innentől kezdve szolgálta a betegeket és a szegényeket. Neki köszönhető, hogy a Pápa Avignon-ból visszatért az Örök Városba. Halála évében nagyböjt idején ágynak esett, iszonyú kísértéseknek volt kitéve. Végül Isten békéjében, nyugodott el, 33 esztendős korában.

            
Május 1. – Fülöp és Jakab apostol napja      

Május elseje régi pogány ünnepnek számított. A májusfa állítás szokása, és a zöldfarsang kötődik ehhez a naphoz. Az egyház velük szentesítette az ősi, nem keresztény hagyományokat. Nem sokat tudunk róluk. Fülöp Betszaidából való halász volt, mint András és Péter. Ő az ötödik az apostolok között. János evangéliuma említi őt bővebben. Az utolsó vacsora alkalmával megkérte Jézust: “Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég lesz nekünk.” Jézus eképpen válaszolt: “Már oly régóta vagyok veletek, és nem ismersz, Fülöp? Aki engem látott, az Atyát is látta! Legendája szerint Hierapoliszba ment téríteni. Ellenségei el akarták veszejteni, ezért éjszaka egy zöld ággal jelölték meg a házát, ahol megszállt. Az Isten angyala reggelre az összes házat zöld ággal díszítette föl. Végül Hierapoliszban szenvedett vértanúhalált. Fülöp Andrással Szkítiában térít, ezért képe megtalálható a magyar Szent Koronán, jelezve számunkra a szkíta- magyar “leszármazási ágat”, és főképpen azt, hogy a magyar nép nem csak ezer év óta keresztény. Az ifjabbik Jakab, Alfeus fia a kilencedik a tanítványi sorban. Az “Úr testvérének ” szokták nevezni. A hagyomány Jézus unokatestvérének, és Tádé apostol testvérének tartotta.. Róla sem tudunk sokat, de az bizonyos, hogy esszénus, azon belül is a nazireusok közé tartozott. Soha nem evett húst, nem ivott alkoholt, rendszeresen böjtölt, és haját kettéválasztva hordta. Az esszénusok vagyonközösségben éltek, kivonulva a pusztába. Feladatuknak Jézus Krisztus eljövetelének előkészítését tekintették, és az emberek felkészítését, hogy be tudják fogadni a Krisztus impulzust. A keresztelés náluk többszöri és zárt rituálé volt (míg Keresztelő János egyszer keresztelt és nyilvánosan). Egy nap csak egyszer ettek, közösen. A beavatásuk során azt a 42 nemzedéket látták meg, akik előkészítették Jézus fizikai testét. Jakab az esszénusok vezetőjeként tevékenykedett. A pükösdi események után ő lett Jeruzsálem első püspöke. “Igaz” Jakabnak nevezték, és a nem keresztény zsidók is tisztelték. Kr. u. 62-ben elfogták a mózesi törvények megszegése miatt, és megkövezésre ítélték. A templom tetejére állították, és felszólították, hogy tagadja meg Jézust. Mivel nem tette, a mélybe taszították, és utána agyonverték. Egy posztókészítő az ollójával szétzúzta a fejét. Attribútuma is ez a szerszám lett.

            
Május 3. – A Szentkereszt megtalálásának napja      

Nagy Konstantin császár – mivel Krisztus jelével, a kereszttel győzött Maxentius felett – elhatározta, hogy megkeresteti a Szentkeresztet. Édesanyját, Szent Ilonát bízta meg a feladattal, aki álmában meglátta, hol temették el. Valóban megtalálták azon a helyen, de nem tudták eldönteni, melyik Jézus Krisztus keresztje a három közül. Egy súlyos beteg asszonyhoz érintették őket, és a Megváltó keresztjétől meggyógyult. A kereszt hosszabbik szárát az ottani templomba építették be. A rövidebbiket a szegekkel együtt Konstantinápolyba vitték, majd Rómába, ahol ma is találhatóak. A magyar legendairodalom úgy tartja számon, hogy Ádám halála után fia, Seth három, az Élet fájáról származó magot tett apja nyelve alá, melyekből három örökzöld fa: cédrus, ciprus és olaj vagy fenyő nőtt ki. Ezekből ácsolták Krisztus keresztjét. Így a halál fája az élet fájává változott. Az ádámi lélek testvérlelkét (duállelkét) visszatartották a magasabb világokban, így nem esett át a bűnbeesésen. Nátháni léleknek hívják őt, és testet öltött Jézusban elősegítette a Megváltást oly módon, hogy magába fogadta a Krisztust a Jordán keresztelőnél. Ádám révén történt a bűnbeesés, Jézus révén pedig a feltámadás. Ezért mondja Pál apostol, hogy Jézus az új Ádám. Jézus Krisztust valószínűleg nem a hagyományos, hanem T-alakú kereszten feszítették meg, római szokás szerint. Azért vált mégis az általunk ismert kereszt a kereszténység szimbólumává, mert a jel az egyiptomi hieroglif írásban a Megváltót jelöli. Nagyon sokféle kereszt létezik. Az egyenlő szárú kereszt ősidők óta használt égtáj-szimbólum, tér-idő jelkép. Az egy vízszintes vonalat tartalmazó kereszt az angyali hierarchia szimbóluma, a kettős kereszt az arkangyali hierarchiáé, a hármas kereszt pedig az archéké. Az egyiptomi kereszt az “élet” hieroglifája. Számos szent jelképe a kereszt. Pl.: kereszt, mint bot Fülöp apostolé, a nádkereszt Keresztelő Szent Jánosé, a kereszt liliommal Sienai Szent Kataliné.

            
Május 6. – Olajbanfőtt Szent János napja      

Ez az ünnep egy csodáról emlékezik meg, ami János apostollal történt. A legenda szerint Domitianus császár idejében a már öreg evangélistát forró olajjal teli katlanba vetették, ahonnan sértetlenül, sőt megfiatalodva lépett ki. Az esemény színhelyén épült a római “Latin kapu előtti Szent János” templom. János apostolról fontos tudnunk, hogy őt nevezték a szeretett tanítványnak, továbbá a tanítványok közül egyedül ő volt jelen Jézus keresztre feszítésénél. A Megváltó ekkor rábízta édesanyját, Szűz Máriát. János eljutott az intuitív megismerési szintre (szellemi egység-élmény), míg Péter és Jakab csupán az inspirációs tudatállapotot (szellemi hallás) érték el. Egyedül az imaginációs képességgel (szellemi látás) bírt minden tanítvány. János azonos a feltámadott Lázárral. Szellemtudományos kutatásokból ismerjük az inkarnációs láncát (a rózsakeresztes irányzat képviselője): Lázár/János , Flor (a Grál legendában szerepel) , Rózsakereszt Krisztián , Saint Germain.

            
Május 10. – Jób napja      

Jób könyve a Biblia legrégibb könyve. Még Atlantisz idejében íródott. Története az emberiség “Jóbbá” válását mondja el. Jób az általunk Buddhaként ismert szellem egyik bódhiszattva inkarnációjaként élt. Jób könyve arról szól, hogy Isten szabad kezet ad a Sátánnak Jób megkísértésére; mindent elvehet tőle, csak az életét kell meghagynia. A Sátán elveszi Jób gyermekeit, feleségét, vagyonát, barátait és az egészségét is, de hite nem törik meg. “Az Úr adta, az Úr elvette, áldassék az Úr neve…”, “…én tudom, hogy megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött, s ha ez a bőröm lefoszlik is, testemben látom meg az Istent.” Nem érti szenvedései okát, úgy érzi, ő nem tehet róla. Végül felismeri gyarlóságát, és bűnbocsánatot tart. Igaz hite elnyeri jutalmát, Jób mindent visszakap többszörösen is, hosszú ideig él, az élettel betelve.

            
Május 16. – Nepomuki Szent János napja      
            
Csehország patrónusa. Az egyik olyan ritka szent, akit a gyónási titok megtartása miatt öltek meg 1393. május 16-án. Falusi parasztcsaládból származott, Pomuk (ma Nepomuk) helységből. A prágai egyetemen tanult, a prágai püspök szentelte pappá. Kitűnő szónoki képességgel rendelkezett, ezért hamar felfigyelt rá egész Prága. Egyaránt ostorozta a gazdagok és a szegények bűneit is. Nagy hatást gyakorolt a népre, szent beszédei után elárasztották a gyóntatószékeket. A király, Vencel is felfigyelt rá. Meghívta, vezesse a királyi kápolnában a nagyböjti lelki gyakorlatot. Ezután a királynő felkérte gyóntatójának. A király egy mérgezési kísérlet után mindenkire gyanakodni kezdett. Feleségét hűtlenséggel gyanúsította, s Jánostól akart erre bizonyítékot szerezni. János szája sem ígéretekre, sem kínzásokra nem nyílt meg. Végül megkötözték és vízbe dobták. Mennyei fény vette körül testét, égő gyertyák világítottak a folyóban – tartja a hagyomány.

            
Május 26. – Néri Szent Fülöp napja      

Firenze szülötte, Néri Fülöp mindenki kedvence volt közvetlensége, vidámsága és vicces természete miatt. 1515- ben született. Iskoláit a domonkosoknál kezdte, gyakran olvasta a Szentírást. Tizennyolc éves korában apja egy gazdag kereskedő nagybátyjához küldte, hogy segítsen neki, de három évnél tovább nem bírta a kereskedést. Inkább a régi egyiptomi remete szerzetesek lelki útmutatásaiban merült el, sokat imádkozott és látomásokban részesült. Az egyik ilyen alkalommal úgy látta, egy tüzes golyó hatolt be a száján át egészen a szívéig. Egy másik imaginációjában Keresztelő Szent János felszólította, hogy menjen Rómába és ott éljen úgy, mint a remeték a sivatagban. Fülöp engedelmesen odament és krisztusi szegénységben élt. Eleinte teológiai előadásokat hallgatott, majd abbahagyta tanulmányait és napjait utcai apostolkodással töltötte. Alig aludt, alig evett. Szeretetteljes természetének senki sem tudott ellenállni, egész lényéből sugárzott a csodás, belső egyesültség az Úrral. Harminchat esztendős korában pappá szentelték. Ezután megalapította híres oratóriumát. Egyre növekvő számú fiatal közösséget gyűjtött maga köré. Együtt olvasták a Bibliát, imádkoztak, utána ki-ki dolgára indult a kórházakba és az utcára, segíteni a betegeknek, szegényeknek. Körmeneteket, búcsújárásokat szerveztek, melyekbe később még a bíborosok is bekapcsolódtak. A szent a pápák bizalmát is elnyerte. Csodákat tett, szentmiséin elragadtatásba esett. 1593-ban elérte, hogy lemondását elfogadják, visszavonult. 1595. május 26-án hajnali háromkor meghalt. Már 50 éven belül szentté avatták.

            
Május 30. – Szent Johanna napja      

Franciaország második patrónusa. Orléans-i szűz néven vonult be a világtörténelembe. Doutrémyben jött a világra 1413 körül. Szülei nagyon vallásosan éltek, gyermekeiket is így nevelték. Jeanne már fiatal korában erős vonzódást érzett Jézushoz, sokat járt templomba gyónni és áldozni. Rendszeresen imádkozott és böjtölt. Abban az időben dúlt a százéves háború, az ország romokban hevert és az északi területeket elfoglalták az angolok. Családjával menekülni kényszerült. Tizenhárom évesen fényes látomásban részesült, egy szózat arra buzdította: járjon gyakran templomba. A második jelenés során egy angyal felszólította siessen a francia király segítségére. A harmadik alkalommal újabb bátorítást kapott. Szent Katalin és Margit ígért neki égi oltalmat. Hosszas vívódás után jelentkezett a vaucouleurs- i kapitánynál katonának. A kapitány először kinevette, de a lány kitartása és tiszta élete meggyőzte őt, hogy Jeanne d’Arc nem bolond, hanem valóban szent. Vitézi ruhát öltött, kardot csatolt az oldalára, így kereste fel a trónörököst, VII. Károlyt. A király elfogadta a felajánlott szolgálatot. Johanna lelkesedése, kitartása feltüzelte az elcsigázott francia katonákat, és sorozatos győzelmeket arattak az angolok felett. Az első diadal Orléans megmentése volt. Reims visszafoglalása után VII. Károlyt a reimsi székesegyházban megkoronázták. A szent leány ekkor fel akart hagyni a háborúval, de a király nem engedte, sőt, szüleinek nemesi rangot adott. Jeanne-t 1430-ban Comapiégne várának ostrománál elfogták és a luxemburgi herceg eladta az angoloknak. Rouen városába vitték, egyházi bíróság elé állították, eretnekség, engedetlenség és boszorkányság vádjával. Saját francia nemzetének gyenge, angolokkal szimpatizáló képviselői ítélték máglyahalálra. A kivégzésén mindenki sírt. Halála előtt mindenkitől bocsánatot kért, még bíráitól is. Utolsó szavai ezek voltak: “Jézus! Jézus!” A francia király 25 évvel később hivatalosan elismerte ártatlanságát. Szent Johanna legnagyobb érdeme az, hogy működése révén a francia és az angol nép szellemi szempontból is kettévált. Ekkortól külön arkangyal vezeti a két nemzetet.

            
Június 1. – Áldozócsütörtök napja      

Ez egy vándorló ünnep, Jézus mennybemenetelének napja a keresztény hitben. E napon a hívek déli harangszóra a templomba siettek, hogy az Úr Jézust imádva utánaküldjék kéréseiket az ég felé. Úgy tartották, hogy Jézus távozása után a mennyország kapuja még egy óráig nyitva marad. Évszázadokon át a húsvéti gyónás-áldozás végső határideje volt. Jézus feltámadása után negyven napig járt közöttünk a Földön. Ezen időszak eseményeiről a kanonizált iratok elég szűkszavúan nyilatkoznak. A Pistis Sophiában már részletesebb leírást találunk Jézus akkori tanításairól: ezek a keresztény ezoterika alapját képező írások; míg Jézus keresztrefeszítés előtt adott igéi az exoterikus kereszténység kincsei. Jézus, feltámadása után halhatatlan, romolhatatlan testben járt közöttünk, nem hús-vér testben. Erre számos bizonyítékot találunk a Bibliában. Például a tanítványok nem ismerték fel, pedig előtte három évig folyamatosan együtt éltek vele. Az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk, hogy Jézus az Olajfák hegyéről szállt a mennybe. Ezután megjelent ott két fehér ruhás férfi, és azt mondták a tanítványoknak: “Ez Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogy látáttok Őt felmenni a mennybe.” Nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy Jézus Krisztus második eljövetele nem fizikai testben történik, hanem romolhatatlan, finomtestben.

 

Június 24. – János nap

János a pusztában élő szerzetesek védőszentje. Kereszteletlen csecsemőjüket vesztett asszonyok is az ő közreműködését kérték. Úgy tartották a pici “fent sír” a keresztvíz után és János segítségével képletesen meg kell keresztelni. A szentírás szerint hat hónappal előzte meg születésével a Megváltót. Édesapja Zakariás, akivel érdekes karmikus kapcsolatban állt. Előző életükben János Illés próféta, Zakariás pedig Mózes volt. Feladatuk kiteljesítéséhez kellett ez az apa-fiú viszony. Zakariásnak és feleségének, Erzsébetnek nem született gyermekük, idősek lévén már nem is reménykedhettek benne. Amikor Zakariás a papi szolgálatát végezte a templomban, megjelent neki egy angyal és megjósolta János születését. Zakariás kételkedett, ezért az Úr elvette a hangját. Egészen a fia születéséig nem tudott megszólalni. Ekkor beszélni kezdett, elmesélte mi történt vele, és kérte, hogy a gyermeket Jánosnak nevezzék. János az esszénusok között nevelkedett, a keresztelés rítusát is ott tanulta; de míg náluk ez az aktus sokszori és zárt, addig János nyilvánosan keresztelt és csupán egyszer. Fő feladata volt, hogy hirdette Krisztus eljövetelét. A vízkereszt arra szolgált, hogy a levegő elvesztése révén a tanítvány módosult tudatállapotba kerüljön, s ekkor betekintést nyerjen a szellemi világokba, hogy amit eddig megtanult, azt megtapasztalhassa. János keresztelésekor egy plusz hatalmas élményben is részesültek az emberek. Megpillanthatták a Naplényt, Krisztust, aki akkor közeledett a Föld felé. János ott keresztelt, ahol Illés átkelt a Jordánon. (A Keresztelő előző inkarnációja – mint már említettük – Illés próféta.) János-nap a tűzkereszt napja, amit népszokásainkban is megőriztünk: Szent Iván éjjelén fellobbanak a lángok és tűzugrással szentelik meg ezt az éjszakát. A János-napnak központi jelentősége van az évkör ünnepei között. Egybeesik a nyári napfordulóval. Először vizsgáljuk meg a Föld szemszögéből ezt a fontos dátumot. A Föld élőlény, ezért van fizkai teste, amin járunk-kelünk, éterteste és asztrálteste, amiben benne élünk. Rendelkezik éntudattal is, az emberhez hasonlóan. “Lélegzik” is, de nála egy “lélegzetvétel” egy évig tart. Karácsonytól János-napig “kilélegzik”, János naptól Karácsonyig “belélegzik”. A “belélegzés” során a Föld éterteste a belsejébe húzódik. A fejlődés szempontjából analógiásan ez az időszak a befelé fordulásnak kedvez. A kilélegzés során a Föld éterteste kitágul a Kozmoszba. A fejlődés szempontjából ez az időszak a kifelé fordulásra alkalmas. A befelé- és a kifelé fordulással együttjáró folyamatokat itt most egy táblázat segítségével ismertetjük: Alvás idején az ember fizikai teste és éterteste ott marad az ágyban, az asztrálteste és az énje kilép és a szellemi világba tér. Amikor az asztráltest belemerül a fizikai és étertestbe, de az én nem, akkor beszélünk álmodó állapotról. Ekkor az asztráltest átadja az étertestnek a szellemi világban átélt tapasztalatokat, és a csillagszférában begyűjtött erőket. A Föld asztrálteste is hasonlóképpen cselekszik. János- napkor kitágul a kozmoszba, és öntudatlanul megéli az Isteni Egységet. Amikor asztrálteste visszatér az éter- és fizikai testébe, az élmény tudatosul. János-napkor az embernek lehetősége van a Föld lelkéhez kapcsolódva ugyanezt az Isteni Egységet átélni. A Karácsony az Atya-erőket hordozza magában. A Húsvét a Fiú-erőket hordozza magában. A Pünkösd a Szent Szellem-erőket hordozza magában. Karácsonykor jó akaratra Húsvétkor szép érzésre Pünkösdkor igaz gondolatra János-napon mindhárom lélekrész tisztaságára szükség van! Ha mindhárom lélekrész egyaránt megtisztul, akkor megjelenik egy negyedik erő: a szeretet. Minden ember feladata megteremteni magában a szeretetet. Ekkor válunk Jézus valódi tanítványaivá, Krisztus valódi követőivé.

            
Szeptember 21. – Máté napja      

Máté apostol, Máté evangéliumának szerzője Kr. e. 20- ban született. Életének első szakaszában zsidó papként tevékenykedett, Lévi néven. A néptörzséhez tartozók, a leviták Mózes óta papi szolgálatot teljesítettek. Mózes könyveit olvasták és magyarázták a zsinagógákban. Lévi számára sorsfordító lépés következett ezután; belépett az esszénus rendbe és Mathai tanítványa lett Az esszénus rend egy ezoterikus áramlat volt, életmódjuk a szerzetesekéhez hasonlított. Fontos szerepet játszottak Krisztus eljövetelének előkészítésében. A rend alapítója Jesua ben Pandirah, az ő közvetlen tanítványa volt Mathai. Lévi az itt kapott beavatáskor kapta a Máté nevet. A név kettős jelentésű: egyrészt azt fejezi ki, hogy Mathai tanítványa, másrészről pedig azt, hogy Isten adománya. Az esszénus rendből kilépve a rómaiak szolgálatába állt, vámszedő lett. Ez a foglalkozás kora vallási vezetői szemében bűnözésnek számított. Hiszen az általa szedett vámokból és adókból tartották fenn a megszálló római hadsereget. Egy vámszedő nem lehetett bíró, tanú és nem léphetett be a templomba sem. Máté vezető beosztásba került, közössége megbecsülte. Megnősült és négy gyermekkel áldotta meg az Isten. Életének negyedik szakaszába akkor lépett, amikor Jézus elhívta a tanítványai közé. Máté habozás nélkül követte a Mestert. Az ő házában tartott vacsorán találkozott Jézus a vámszedőkkel, Máté kollégáival. Jézus feltámadása után görög területre ment téríteni Andrással, majd Egyiptomban tanított, ahol az esszénus rend tagjai támogatták, segítették munkáját. Amikor megbízatása ehelyütt lejárt, Etiópia vonzotta magához. Itt Fülöp apostol korábbi térítése miatt tárt karokkal fogadták. Az uralkodó, Egippus király pártfogásába vette Mátét. Az apostol kezdeményezésére egy apácakolostor létesült ifjú lányok keresztényi szellemű nevelésére. A kétszáz hajadon ígéretett tett, hogy soha nem megy férjhez. A zárda vezetőjének Ifigéniát, a király lányát választották. Apja halála után az új uralkodó feleségül akarta venni őt. A fele királyságát odaígérte Máténak, ha elintézi a frigyet. Az evangélista megtagadta a közbenjárást, sőt a szent fogadalom megtartásáról prédikált a lányoknak, ezért a király kivégeztette Kr. u. 60-ban. A pünkösdi esemény idején fogalmazodott meg benne, hogy megírja az evangéliumot, először arámi, később görög nyelven is. Máté evangéliuma az első evangélium; középpontjában az ember áll. Felfedezhetjük benne az esszénus tanítások hatását. Máté célja, hogy a zsidókkal elfogadtassa Jézus Krisztust, mint Messiást. Ezért számtalan ószövetségi utalást találunk az evangéliumában. Attribútuma az apokaliptikus “lelkes állatok” egyike: a szárnyas, angyali emberalak.

            
Szeptember 27. – Kozma és Domján napja      

Arábiában született ikertestvérek. Mindketten a gyógyítást válosztották hivatásukul. Ingyen foglalkoztak az emberekkel, és a gyógyírt is ajándékba adták. A beteg testét és lelkét egyaránt ápolták. Szicília területén szolgáltak. Kozma az orvosok védőszentje, Domján pedig a patikusoké. A legenda szerint egy Palladia nevű beteg meggyógyítása után Domján hála-ajándékot fogadott el tőle. Kozma ezért kijelentette, hogy ne együtt temessék el őket. Temetésükön egy hatalmas bivaly jelent meg és megparancsolta, hogy egy sírba tegyék őket. Zománcképük a Szent Korona alsó abroncsán található.

            
Szeptember 30. – Jeromos napja      

Szent Jeromos az Úr 338. esztendejében született a mai Csáktornyán. A Vulgatának nevezett latin Bibliafordítás készítője. Nevének jelentése a görög eredetű Hieronymusból származtatva “Szent név” illetve hagyományosan “Szent törvény”, “Szépség látomása”, “Beszédeket megítélő”. Híres látomása az utolsó ítélet. Számos helyen tanult, végül Betlehemben kötött ki és itt remeteként élt, megtanult héberül. A folyamatos kísértések ellen vezekléssel és szorgos tanulással védekezett. Azonban sok pogány művet olvasott, hogy az ékesszólást ne feledje. Mikor kitudódott, bíró elé vitték és vesszőzésre ítélték. Hosszú tanító utazások után visszatért Rómába, ahol kisegítette a pápát egy konok eretnekkel való vitában. A pápa – felismerve tudását – megbízta a Biblia latin nyelvre való átültetésével. Visszatért a Szentföldre, ott teljesítette a megtisztelő feladatot. Egy róla fennmaradt történet szerint paptársai bosszúból, mert megfeddte őket helytelen életmódjuk miatt, reverendáját éjszaka női ruhára cserélték, hogy amikor az éjszakai zsolozsmára fölkel, azt vegye magára. A legérdekesebb legenda, ami ránkmaradt betlehemi tartozkodása alatt történt. Egy kolostor apátjaként az Írás fordításán fáradozott, amikor egy sebzett oroszlán tévedt be hozzájuk. Rendtársai elfutottak előle. Jeromos odament, és az állat megmutatta a sérült lábát. A szerzetes megtisztította a sebet és kihúzta a tüskéket. Az ápolás során az oroszlán teljesen megszelídült. Rábízták a kolostor szamarának őrzését. Egy forró nyári napon az oroszlán elaludt, és egy arra járó karaván elvitte a gazdátlanul hagyott szamarat. Az oroszlán búsan tért vissza az apátságba, mivel sehol sem találta. A szerzetesek azt hitték felülkerekedett rajta a vadállat természete, ezért nem adtak neki enni. Jeromos úgy döntött, hogy ezentúl az oroszlán végezze a szamár munkáját, a fahordást. Az állat készségesen engedelmeskedett, azonban minden este munka után az erdőt járta, a szamarat keresve. Egy ilyen alkalommal történt, hogy a tolvaj kereskedők ismét arrafelé jártak. Az oroszlán felismerte a karavánt vezető szamárban az “ő” szamarát. Megijesztette a kufárokat, akik szanaszét szaladtak. A szamár a kolostorhoz vezette a tevéket. Közben Jeromos szólt a rendtársainak, hogy készüljenek fel vendégek fogadására. A szerzetesek értetlenkedve engedelmeskedtek. Megérkezett a karaván, majd a kereskedők is. Térden állva könyörögtek bocsánatért. Jeromos megbocsátott, és befogadta őket éjszakára.

            
Október 2. – Őrangyalok napja      

Ezen a napon a minket kísérő – segítő angyalokról emlékezünk meg. Az előző számunkban részletesen szót ejtettünk az angyalokról, most néhány újabb érdekességről lesz szó velük kapcsolatban. Az embert három angyal segíti útján. Az egyik az őrzőangyal, aki az első megtestesülésünkkor elvállalta, hogy végigkíséri az összes földi életünket. A másodikhoz, az ascendens angyalhoz – mint neve is mutatja – az ascendensünk alapján tartozunk. Hetvenkét ascendens angyal van, öt fokonként felosztva az évkört. A harmadik angyal a védőangyal, aki ebben az életünkben támogat minket. A vele való kapcsolatfelvétel minden ember fontos feladata. Az őrzőangyal több embert is igazgat (mintha arkangyal lenne), míg a védőangyal csupán egy emberhez csatlakozik. Ez a nap különösen alkalmas a minket segítő angyaloknak köszönetet mondani. Tiszteljük meg őket böjttel, adakozással és imádsággal. Ősi imádságaink közül számos róluk szól: “Én lefekszem kis ágyamba, Minden földi koporsóba, Három angyal fejem felett. Egyik megőriz engemet, Másik szememet lezárja, Harmadik lelkemet várja…”

            
Október 4. – Assziszi Szent Ferenc      

1182 körül született Assisi városában, gazdag kereskedő apától és francia anyától. A keresztségben a Giovanni nevet kapta, apja nevezte el Francesco-nak, az édesanyja miatt. Fiatalkorában dőzsölt, majd háborúba ment, elfogták, és egy perugai börtönbe zárták. Ott megbetegedett, betegen tért haza. Felépülése közben teljesen megváltozott. Egész életét Istennek ajánlotta fel, és evangéliumi szegénységben kívánt élni. Egy templomban a kereszten lévő Jézus szobor azt mondta neki: “Rombadőlni készül egyházam, kérlek építsd újjá!” Szent Ferenc megcselekedte. Először a Porcinkula kápolnát hozta rendbe. Közben az apja vagyonát osztotta a szegények között. Az apja ezért kitagadta. A szegénységet úrnőjének tekintette, koldusként élt. Életmódját, határtalan vidámságát látva és prédikációit hallva egyre többen csatlakoztak hozzá. Regulát írt, amit a pápa jóváhagyott. A természet végtelen szeretetére tanított, beszélt Istenről az állatoknak, akik figyelmesen hallgatták. A halált testvérének nevezte. Sokat vezekelt, hogy testi vágyaitól szabaduljon. Jutalmul szolgálataiért elnyerte Krisztus sebeit. Ez a kegyelem újabb fájdalmakat hozott és csodás gyógyító képességet. Halálakor a menny a Földre szállt, hogy felemelje alázatos gyermekét.

            
Október 6. – Ábrahám napja      

A legenda szerint a kis Ábrahámot ellenségei el akarják pusztítani, mert egy király megálmodta, hogy Ábrahám nagy bölcs lesz, és királyokat fog trónfosztani. Szülei elrejtették őt három évre egy barlangba. Az ujjából szopta a tápláló tejet. A barlangban eltöltött idő a beavatottságára utal. Ő volt az első, akinek kifejlődőtt a fizikai agya, az értelem szerve. A fizikai test az átörökítés révén képes tökéletesedni. Ábrahám fizikai teste mintaként és alapként szolgált Jézus fizikai testéhez. Háromszor tizennégy generáció telt el közöttük (lásd Máté evangéliuma 1.), ez idő alatt alakult át a fizikai test olyanná, hogy Jézus testetölthessen benne. Az esszénus rend beavatása abból állt, hogy megtapasztalták ezen generációk történéseit és jelentősségét. Mani megjelent Ábrahámnak egy különleges étertestben. Ez a le nem bomlott, megtisztított étertest Sémtől, Noé fiától származott. A Bibliában ez az esemény, mint Melkizedek és Ábrahám találkozása szerepel. (I. Mózes 14.) Melkizedek-Mani kenyeret és bort adott Ábrahámnak. A pátriárka megélte ekkor, hogy a külső Isten ugyanaz, mint a belső Isten. Ez volt az úrvacsora őse.

            
Október 8. – Magyarok Nagyasszonyának napja      

Szent István a Szűzanya kezébe ajánlotta az országot. Ezt a felajánlást erősítette meg Szent László királyunk. A magyarok hitében már korábban is komoly szerepet játszott a Boldogasszony. A manicheista magyarok Fényanya néven tisztelték, és a Szentháromság tagjának tartották. Amikor a római katolikus egyház Szűz Mária tiszteletével találkoztak, azonnal be tudták illeszteni hitvilágukba. A Fényanya lett a Nagyboldogasszony, Szűz Mária pedig a Kisboldogaszszony. Ábrázolásban a Szűzanya fején a tizenkét csillagkorona helyett a Magyarok Nagyasszonyán a Magyar Szent Korona látható, kezében a kis Jézus helyett országalma, lába alatt a félhold – jelölve a törökök legyőzését -, melyet a Szűzanya közbenjárásának köszönhetünk. A népi műveltségben a Hold a jelölője.

            
Október 15. – Avilai Szent Teréz napja      

Kora gyermekségétől az Úr szolgálatára törekedett. Édesanyja halála után a Szűzanyát kérte, legyen anyja helyett édesanyja, és neki ajánlotta életét. Olvasott a vértanúkról, és öccsével elindult a mórok földjére vértanúhalált szenvedni. A falu határában lebuktak, és hazavitték őket. Tizennégy évesen utolérték a testi vágyak, léha életet kezdett élni. Apja beadta egy apácakolostorba, ott visszatért Istenhez. Egyik nagybátyánál olvasta Szent Jeromos írásait, ennek hatására úgy döntött lemond a világi életről. Apja ellenezte, ezért egyik bátyjával megszökött, aki szintén szerzetes szeretett volna lenni. Teréz beállt az avilai karmelita apácák közé. Tizenkilenc esztendős volt ekkor. A rendtársai sokat áskálódtak ellene, gyóntatója is sokszor megfeddte igaztalanul, de ő mindvégig megőrizte békéjét. Komoly betegségeket is felvállalt másokért. Megjelent neki az Úr Jézus, és támogatta, erősítette őt. Megbízta, hogy állítsa vissza a régi szigorú szerzetesi szabályokat. Számos kolostort alapított, melyekben ezen regulákat tette kötelezővé. Egyik látomása alkalmával egy szeráf háromszor átdöfte a szívét. Ismerte előre halála idejét, és e szavakkal búcsúzott: “Én Uram és én jegyesem, ím ideje vagyon, hogy meglássuk egymást. Áldd meg tehát elköltözésemet, és legyen meg a te szent akaratod!” Aznap este ágyánál megjelentek a szentek és lelke galamb képében távozott.

            
Október 26. – Dömötör napja      

Katonatiszt volt, életét a keresztény hit igazgatta. A mai Szerémség területén, Szávaszentdemeteren született, római családból. Akkor került Thesszalonikába, amikor a keresztényüldözés a tetőfokára ért. A császár egy hatalmas erejű óriással fojtogattatta a keresztényeket. Dömötör barátját, Nestort is elfogták, de ő legyőzte az óriást, mire a császár fejét vétette. Ezután Dömötörnek megjelent Krisztus, és azt mondta: “Elérkezett vértanúságod ideje.” Valóban, őt is elfogták és kivégezték. Halála után szolgája Dömötör szent gyűrűjével és palástjával számos beteget meggyógyított. Zománcképe megtalálható a magyar Szent Korona alsó abroncsán, szemben Szent Györggyel, a másik katonatiszttel. Az évkörben is átellenben helyezkednek el. (Szent György, április 24. – Szent Dömötör, október 26.) Mindketten elsősorban a keleti egyház szentjei. Még a törökök is tiszteletben tartották őket: György-nappal kezdték a hadjáratokat, és Dömötör-nappal, a hideg, nedves idő beköszöntével fejezték be azokat. A magyar néphagyományban, különösen Dél-Magyarországon a juhászok védőszentje.

            
Október 28. – Simon és Júda napja      

Ezen a napon két apostolról emlékezünk meg. Az egyik Simon, aki zelóta volt, mielőtt Jézus tanítványa lett. A másik Júdás Thaddeus, akit az iskariótes-i Júdástól való megkülönböztetésül nevezett el Márk Tádénak. Legendájuk szerint Jézus mennybemenetele után együtt mentek Szíriába és Mezopotámiába az evangéliumot terjeszteni. Perzsiában szenvedtek vértanúságot. Simont kettéfűrészelték, ezért lett attribútuma a fűrész. Tádét lándzsával, alabárddal vagy bunkóval ábrázolják, a haláláról szóló legendaváltozatok szerint. Egy a küldetésükről szóló másik történet arról tanúskodik, hogy az edessa-i Abagarus köszönőlevelet írt a hit erejével gyógyító Jézusnak, és kérte, hogy menjen el hozzá. A Megváltó nem mehetett, de megígérte, hogy halála után egyik tanítványát elküdi. A hagyomány Tádéval azonosítja ezt a személyt, ezért ábrázolják őt vándorbottal is.

            
November 1. – Mindszentek napja      

Ez az ünnep az élő és elhunyt lelkek találkozásának ideje, amikor “küzdő egyház” (az élők) dicsőíti a “diadalmas egyházat” (az üdvözülteket). A keltáknál ez a nap a Samain ünnepe volt, az év utolsó és első napja. A kelták úgy tartották, hogy Samainkor érvényüket vesztik a természeti törvények. Az ünnep előestéjén megszűnik az idő, ez a nap sem az ó-, sem az újévhez nem tartozik. Eltűnik a válaszfal az élők és a holtak között, s ilyenkor a halott lelkek is a földön járnak. Mindszentek napján emlékezünk meg mindazokról a megdicsőültekről, akikről sokaságuk miatt az évkörben nincs lehetőségünk. Mára jelentősége lecsökkent és ünnepe Halottak napja előestéjévé vált.

            
November 2. – Halottak napja      

Ezen a napon a “szenvedő egyház” (a már meghalt és tisztítótűzbe kerültek csoportja) kerül a “küzdő egyház” fókuszába. Előtte lévő nap délutánján a halottak sírját rendbe hozzák, virággal díszítik és este gyertyát, mécsest gyújtanak, “hogy örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Aznap este otthon is égett gyertya, mégpedig annyi, ahány halottja volt a családnak; vacsora után pedig ételt hagytak az asztalon a holtaknak, akik éjszaka meglátogatják rokonaikat. Másnap, vagyis Halottak napján a hívek alamizsnát osztottak: adományaikat a templomba vitték, és oda mentek érte a rászoruló családok. A Mindszentek és a Halottak napja ezáltal tulajdonképpen összefonódott.

            
November 5. – Szent Imre napja      

Szent István királyunk és Boldog Gizella gyermeke. Mivel Imre nem elsőszülöttként született, kora gyermekségétől egyházi pályára szánták. Számtalan éjszakát töltött zsoltárénekléssel, mikor a többiek már aludtak. Titokban testi-lelki szüzességet fogadott a veszprémi Szent György-templomban. Bátyja, Ottó halála után trónörökössé lépett elő, de Isten iránti elkötelezettsége ettől csupán tovább erősödött. A közösség szolgálatába akarta állítani magát. Édesapjával járta az országot, és a bihari vár központú dukátust igazgatta. A királyi hadseregben a varég-orosz eredetű katonákkal kiegészített nehézfegyverzetű páncélosok vezetője volt. Részt vett a fertő-vidéki győzelemben II. Konrád ellen. Apja, Szent István elhívta Szent Gellértet Velencéből lelki vezetőjéül, hogy nyitogassa szemét Európára. Felesége valószínűleg a görög császár leánya volt. Szent Imre a házasságban is tartózkodott a házasélettől, halála után szűzi életét jegyese igazolta. 1031-ben halt meg egy vadászaton – vadkan végzett vele. A tragédia színhelyéül több terület is felmerült a kutatások során. A legvalószínűbbnek a bihari Igfon-erdő, az országnagyok kedvelt vadászterülete látszik. Nem messze innét épült fel néhány évtizeddel később a Szent Imre-apátság. Holttestét a még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. 1083. november 5-én avatták szentté.

            
November 11. – Szent Márton napja      

Pannóniában született 316/17-ben, a mai Szombathelyen. Szülei pogányok voltak, édesapja császári tribunus. Gyermekkorát az észak-itáliai Páviában töltötte. Itt ismerkedett meg a kereszténységgel, és tizenkét éves korában szülei tiltakozása ellenére hittanulónak jelentkezett. Édesapja példáját követve ő is katona lett, tizenöt évesen letette a katonai esküt. Békés természetével, adakozókedvével kitűnt katonatársai közül. A leghíresebb legendája is ez időből maradt ránk. Télvíz idején Amiens városkapujánál szembetalálkozott egy ruhátlan koldussal. Pénze nem lévén – azt már elosztogatta – lekanyarintotta köpenyét a válláról és kettévágta. A felét a koldusnak adta, a felét megtartotta, hiszen az a császár tulajdona. A következő éjszaka Krisztussal találkozott álmában, és látta, hogy az Úr vállát az ő köpenyének a fele borítja. Nem sokkal később leszerelt és tizennyolc évesen megkeresztelkedett. Hazament, és megtérítette édesanyját is. Ezek után Poitier-be költözött, ahol Szent Hilarius mellé szegődött tanulni. Az időtájt folytak a hitviták az ariánusok és a katolikusok között. Márton remeteségbe vonult. Hilarius püspököt elüldözték Poitier-ből, sőt egyházmegyéjéből is, aki csak császári rendeletre tudott visszatérni oda – ekkor Márton is vele tartott. A város közelében épített magának remetelakot. Idővel egyre többen gyűltek köré, lerakva ezzel Ligugé monostorának alapjait. A szent ezután Tours közelében telepedett le, ahol pedig Marmontiers monostorát hívta életre. 371-ben, amikor Tours püspöke meghalt, a nép őt akarta a helyére választani. Márton viszont inkább szezetes szeretett volna maradni. Egy népi hagyomány szerint püspökké választása elől ludak óljába menekült, de az állatok gágogásukkal elárulták őt. Tours polgárai cselhez folyamodtak, és a környékbeli püspökök tiltakozása ellenére elérték Márton püspökké szentelését. Számos történet maradt ránk ebből az időből; ezek egy jóságos, de szigorú vezető képét tárják elénk. Elítélte például a hispániai tévtanító, Priscilliánus tanait, de aztán személyesen ment el a császárhoz a tévtanító számára bocsánatot kieszközölni. Nyolcvanegy éves korában hagyta el a földi világot, november 11-én temették el. Nevéhez számos csoda és oktató történet kötödik. Egyik alkalommal a fiatal szerzetesekkel sétált, amikor egy birkanyíró emberre és bégető bárányára lett figyelmes. “Nézzétek a kis jószágot! Ő is megfogadta Keresztelő János tanácsát, hogy ha valakinek két ruhája van, azt ossza meg azzal, aki ruhátlan.” Szent István zászlaira a szent képét festette. Szűz Mária mellett Márton az ország társvédelmezője. A pannonhalmi apátság az ő tiszteletére épült. Királyaink a fehérvári Mártontemplomban tették le a koronázási esküt. Franciaországnak szintén ő az egyik védőszentje. A nyugati hagyomány azt tartja, hogy Márton hun, illetve magyar királyok sarja. Ahogy a Nyilas időszakába lépünk a befelé fordulás ideje érkezik meg. Advent kezdete, és ezzel együtt az egyházi év kezdete is elindul. Ez az előkészület a Fény-gyermek, Jézus születésére. Az erre az évszakaszra eső ünnepek és szentek ebben lehetnek segítségünkre. Az emberéletben a Nyilas ideje a köztes létet, a purgatóriumot, a tisztítótüzet idézi.

            
November 19. – Szent Erzsébet napja      

1207-ben született II. András és merániai Gertrúd leányaként. A születési hely vitatott: Sárospatak, Pozsony vagy Óbuda. Még Magyarországon esett meg vele a híres rózsacsoda. Hideg tél idején Erzsébet kenyeret vitt a vár kapujához az éhezőknek. Édesapja rajtakapta, de kebelében az étel rózsává változott. Négy éves korában eljegyezték Hermann őrgróf azonos nevű fiával, így Wartburg várába került. Az idegen ország idegen nyelve és szokásai közepette nem volt könnyű élete. A grófi udvar emberei sem fogadták szívesen. Mély vallásossága korán megmutatkozott, az arisztokratikus élet elfoglaltságai nem vonzották, helyette inkább a sze- gényekkel törödött. Súlyos tragédiák kísérték gyerekkorát, hatévesen elvesztette édesanyját, három év múlva vőlegénye halt meg. Amúgy sem stabil helyzete Wartburgban ettől még jobban megingott. Szerencsére ekkor a gróf eljegyezte másodszülött fiával, Lajossal. Fényes esküvőt tartottak, valószínűleg a pesti belvárosi templomban. Lajos és Erzsébet szerelme kivételes volt, rajongásig szerették egymást. Lajos tesvérének nevezte párját, és a kor szokásaitól eltérően egy asztalnál étkezett vele. Három gyermekük született. A hitvesi és az édesanyai kötelezettségei mellett minden idejét a szegényekkel és a betegekkel töltötte. Egy alkalommal megfürdetett egy “poklost”, és férje ágyába fektette őt. Lajost hazatérve a rokonok fogadták azzal a hírrel, hogy éhezteti a szolgáit (böjtre fogta őket, saját magával együtt), bizonyítékként pedig a “poklost” hozták fel. Lajos berontott a szobába, de takarója alatt a vérző sebű Jézust találta. Térdre esett, és soha többé nem kételkedett feleségében. 1226-ban Magdeburgi Konrád, egy ferences szerzetes lett a lelki vezetője, aki szigorú vezekléseket rótt ki rá. Következő év nyarán Lajos a Szentföldre való utazás során életét vesztette. Hitvese halála után Erzsébet gyermekeivel együtt elhagyta Wartburg várát. Először Eisenachba, majd Marburgba költözött. Még Lajos életében fogadalmat tett a ferences regulák betartására, özvegyen pedig életét teljesen Isten szolgálatába állította. Mindenét elosztogatta, a maradék pénzéből menhelyet alapított, ahol ő szolgálta a betegeket. Gyermekeit barátaira bízta, hogy ők ne nélkülözzenek. Huszonnégy éves korában megbetegedett és derűs lélekkel halt meg november 16-ról 17-re virradó éjszaka. Marburgban temették el az általa alapított Szent Ferenc-kápolnában. A csodák sorozata, amely már életében elkezdődött, a sírjánál csupán folytatódott. Szentté avatásakor, az ünnepélyes misén II. Frigyes – korábbi kérője – saját császári koronáját helyezte a koporsóra e szavak kíséretében: “Nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa királynéjának.” Erzsébet az emberszeretet példaképe. Unokahúga, Szent Margit a Nyulak szigetén az ő oltára előtt tett fogadalmat. Erzsébet napját a régi egyház piros betűs ünnepként ülte meg. A nyugati egyház november 17-én, a magyarok november 19-én emlékeznek meg Szent Erzsébetről.

            
November 21. – Mária bemutatása a templomban      

Mária gyermekkoráról csupán az apokrif evangéliumokban olvashatunk. Ezek szerint idős szülei már nem reménykedtek gyermekáldásban, amikor megjelent nekik az Úr angyala. Egy gyermek érkezését jelentette be. Édesanyja, Anna megígérte, hogy születendő gyermekét – akár fiú, akár lány lesz – az Úr szolgálatára adja. Hét hónap múlva egy gyönyörű kislánynak adott életet, akit Máriának nevezett el. “… miután a harmadik évben elválasztotta az anyatejtől, Joachim és felesége, Anna elmentek az Úr templomába, hogy áldozatokat mutassanak be Istennek, Mária nevű kislányukat pedig beadták a “szüzek gyülekezeté”-be, amelyben a szüzek éjjel-nappal szünet nélkül dicsérték Istent. Mária, miután a templom bejárata előtt letették, olyan gyorsan felszaladt annak tizenöt lépcsőfokán, hogy még csak vissza sem pillantott, nemhogy a kisgyermekek szokása szerint a szüleit kereste volna.”- tudósít a Pszeudo-Máté evangéliuma. “Mária pedig ezentúl a templomban élt, mint galamb a fészkén, eledelét egy angyal kezéből kapta.”

            
November 22. – Szent Cecilia napja      

Ókeresztény vértanú, 230 körül halt meg. Legendája sok Szent Erzsébet történetéhez hasonló elemet tartalmaz. Pogány családba születik, az előkelő Caecilius famíliába. Gyerekfejjel szüzességet fogadott, de szülei nem vették komolyan. Felcseperedvén egy Valerius nevű ifjúhoz kényszerítették. A nászéjszakán meggyőzte férjét, hogy ne érintse őt, sőt később Valerius meg is keresztelkedett. Szűzies életük jutalma rózsa- vagy liliomkoszorú, melyet Cecilia angyala adott nekik. A virágillatot megérezve, a férj öccse, Tiburtius is megtért. Később együtt szenvedtek vértanúságot. Cecilia előtte még megtérítette az őket kísérő katonákat és tisztjüket. Három napig próbálták kivégezni a szent leányt sikertelenül. Végül le akarták fejezni. A bakó háromszor sújtott nyakára, de ezt is túlélte. Élete még három napig tartott. Ez idő alatt szétosztotta minden vagyonát, házát pedig templommá alakította. A tizennégy segítő szent egyike. Névünnepe a VI. századtól noember 22. A XV. századtól az egyházi zene védőszentje. A néphit úgy tartja, Cecilia a másik égi zenésszel, Dávid királlyal együtt a Hold lakója; a leány táncol, a király hegedül.

            
November 25. – Alexandriai Szent Katalin napja      

A legendája szerint Katalin alexandriai királynő volt. Egy remete megtérítette, és tanította a keresztény hitre. Szüzességet és tiszta életet fogadott. Krisztus megjelent neki, és eljegyezte. A római császár, Maxentius feleségül akarta venni, de mikor nem járt sikerrel, ötven filozófust küldött hozzá, hogy győzzék meg a keresztény hit hiábavalóságáról. A bölcsek megtértek Katalin hatására, ezért a császár máglyán elégetette őket. Maxentius egy különleges négykarmos kereket készítettett kínzóeszközül a szent leánynak. Az ég sietett Katalin segítségére, a kereket villám sújtotta darabokra. Végül aztán lefejezték 305- ben. Története számos ponton utal a Nyilas jegyhónapra. A királynő, a tudás, a bölcsek a Jupiterre, ezen időszak uralkodó bolygójára utalnak, a máglya, villám pedig a tűzre, a Nyilas elemére. Házasságszerző szent, véd a boszorkányságtól, tűztől, árvíztől. Képes megmenteni a szeretteinket a tisztítótűztől, ha buzgó imádsággal kérjük. Bölcsessége miatt diákok, tanárok, egyetemek védőszentje.

            
November 30. – Szent András apostol napja      

Jézus elsőként őt hívta el. Ezután András megtérítette bátyját, a későbbi Péter apostolt. Korábban halászként Keresztelő Szent János tanítványa volt. Nevének jelentése férfi, talán ez is “hozzásegítette” ahhoz, hogy házasságszerző szent lett. Számtalan néphagyomány kötődik neve napjához, melyek az eladó lányokat férjhez menni segítik. Életéről nem sokat tudunk; egy apokrif irat (András cselekedetei) tudósít minket térítő útjáról. Az Arany legenda szerint – mely az előbb említett írás alapján készült -, András a szkíták térítője. Innen eredeztethető magyar vonatkozása, hiszen a szkíták a magyarok ősei. Valószínűleg számunkra nagyon fontos szerepe miatt került rá a Magyar Szent Koronára, zománcképe a keresztpánton található szemben Fülöp apostollal, aki Andrással együtt szintén a szkítáknál járt. Görögországban, Patrasban halt vértanúhalált, a róla elnevezett andráskereszten. Néhány csodája ránk maradt. Thessalonikában megtérített egy ifjút, akinek szülei rájuk gyújtották a házat. Az ifjú pár csepp vízzel eloltotta a lángokat. Napjához kötődik az egyházi év kezdete; az advent négy hete a hozzá legközelebb eső vasárnap kezdődik. Már az V. századtól ünnepi időszak, VII. Gergely pápa szentesíti öt évszázaddal később. E naptól tilos a mulatozás, a csendesség ideje érkezett el.

            
December 3. – Xaveri Szent Ferenc napja      

Mint jezsuita szerzetes, a Távol-Keleten térített a XVI. században. Képét, mely az odeburgi csodatévő Xaver-kép másolata, az eredetihez hozzáértintve osztogatták a hívőknek. A haladoklók és a járványos betegségben szenvedők leltek megnyugvást e képektől. Tiszteletére tíz vasárnapi vagy tíz pénteki ájtatosságot tartottak, megemlékezve a pogányoknál töltött tíz évéről.

            
December 4. – Szent Borbála napja      

Ókeresztény vértanú. A hagyomány szerint apja egy toronyba záratta szép és okos lányát, hogy a kérők és a kereszténység ne férkőzhessenek hozzá. A torony két ablaka mellé Borbála egy harmadikat vágatott apja távollétében, későbbi bevallása szerint a Szentháromság tiszteletére. Ezen át egy papot csempészett be, aki megkeresztelte. Amikor apja megtudta, kegyetlen haragja elől elmenekült a pappal. Egy sziklahasadékban kerestek menedéket, de a pásztorok elárulták őket. Apja átadta lányát a császárnak, aki megkínozta, de megtörni nem tudta. Végül apja fejezte le 306-ban. Büntetésül belécsapott a villám. A négy fő szűz és a tizennégy segítő szent egyike. A jó halál reményében fordultak hozzá imádságban. Ábrázolása ezért ostyával és kehellyel, az utolsó kenet jelképeivel történik. A torony jelkép az egyik tarot lapra is utal. Az évkörben átellenben elhelyezkedő Szentháromság ünnep (pünkösd utáni első vasárnap) erejét idézi meg Borbála napja.

            
December 8. – Szeplőtlen fogantatás napja      

Ezen a napon Mária szűz fogantatásáról emlékezünk meg. Régies nevén: Asszonyunk, Máriának foganata. Máriát kiválasztottsága folytán nem terheli az eredendő bűn. Ádám és Éva bűne az átöröklés révén továbbadódott minden embernek. Ez alól a bűn alól Krisztus tette oldotta fel az emberiséget. Jézus mentes volt az eredendő bűn alól, mert szeplőtelen anyátől született szűz fogantatással. A nyugati legendák szerint ezt az ünnepet egy királyi származású magyar pap vezette be. Ősi magyar ünnep került így be a keresztény kultúrkörbe. A manicheus magyarok ettől a naptól számolták a kilenc hónapot (holdhónapot), vagyis 252 napot Jézus születéséig. Így az ősmagyarok augusztus tizenegyedikén ünnepelték Jézus születését!

            
December 13. – Szent Luca napja      

Lucia vértanúságot szenvedett 304 körül. A története akkor kezdődött, amikor édesanyjával elzarándokolt Ágota cataniai sírjához. (Szent Ágota szintén ókeresztény vértanú volt, élete sok hasonlóságot mutat Lucáéval.) Édesanyja tizenegy éve tartó vérfolyásából gyógyult ki a sírnál. Lucia álmot látott, melyben Ágota megjelent neki, és a szüzességre bátorította. Másnap közölte döntését: nem megy hozzá vőlegényéhez, az ő jegyese Jézus Krisztus. Örökségét kikérte, és szétosztotta a szegényeknek. A hoppon maradt vőlegény feljelentette, a lányt elfogták. Mivel sem hitét, sem szüzességét nem akarta feladni, a helytartó arra ítélte, hogy bordélyházba menjen. Egy csoda révén Luca elnehezült, és ötven ökörrel sem tudták elmozdítani. Ekkor a szokásos válogatott kínzások következtek: forró ólom a fülbe, megvakítás, fogkitörés, végül egy tőrrel torkon döfték. Mindezek ellenére a halál csupán akkor jött el érte, miután felvette az utolsó kenetet. Neve a latin lux (fény, szem, szeme fénye) szóból származik. Nem véletelen, hogy tisztelete ez időre esik, fényt hoz ő. Napja a régiségben a téli napfordulóval esett egybe. Gergely pápa naptárreformja előtt a legrövidebb napot ide helyezték. Rengeteg népszokás kötödik e szent napjához. A lucakalendárium készítése a Luca-naptól karácsonyig terjedő tizenkét nap eseményeit követi nyomon. Ebből próbáltak meg következtetni a következő év időjárására. Ez idő alatt készül el tizenháromféle fából a “Luca széke”. A karácsonyi éjféli misén felállnak rá, hogy meglássák a pap szoknyája alá búvó ördögöt vagy a helybeli “lucákat”. Luca alakja kettős, a szent fényhozó és a sötét boszorkány, jelképezve a napforduló átváltoztató erejét. Egy szent hagyomány is kapcsolódik ehhez a tizenkét naphoz. Mivel a karácsonyt tekintették a napforduló és az év-forduló éjszakájának, mélyen átszellemülve élték meg ezeket a napokat. Ez a mai ember feladata is. A tizenkét napon vessen számot önmagával, az elmúlt évvel, minden nap egy hónapot nézve, januártól kezdve. Méltó lezárása ez az esztendőnek.

            
December 21. – Szent Tamás apostol napja      

A történeti evangéliumok szűkszavúan nyilatkoznak Tamás apostolról, csupán János evangéliuma említi többször. A legismertebb történet hitetlen Tamásról szól. A feltámadás után Jézus megmutatta magát a tanítványoknak. Tamás ekkor nem volt jelen. Később a többiek elmesélték neki az eseményeket, de ő nem fogadta el: “Ha be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezem be nem bocsátom oldalába, semmiképp el nem hiszem.” Jézus nyolc nap múlva újra megjelent, és Tamás meggyőződhetett a feltámadás tényéről. A történetnek egy apokrif párhuzama is van, miszerint Mária mennybemenetelét Tamás nem hitte el, mert nem látta, tapasztalta. Mária bizonyságul ledobta neki az övét az égből. Egy másik apokrif irat számol be Jézus halála utáni tevékenységéről. Eszerint a Megváltó pünkösd után megjelent Tamásnak, és Indiába küldte. Ott egy király ácsmestere lett, de palotaépítés helyett ő inkább szétosztotta az építkezésre kapott pénzt a szegényeknek, és hittérítő munkát végzett. Amikor a király ezt számonkérte rajta, azt mondta, hogy az uralkodót palotája készen várja a Paradicsomban. A király apja is visszaigazolta a szent állítását. Ugyanis éppen a halálból tért vissza, és elmesélte, hogy látta odaát a palotát. Tamás végül Indiában szenvedett vértanúhalált, egy pogány pap lándzsásai ölték meg. Térítő munkájának eredménye egy a mai napig fennmaradt közösség Indiában. Egy század elején ott járt misszionárius azt írta róluk, hogy sehol a világon nem hallott úgy énekelni és imádkozni keresztényeket, mint a Tamás-keresztényeket. Minden évben konferenciát tartanak, és nincs közöttük analfabéta, márpedig ez kevés indiai közösségről mondható el. A hagyomány szerint a szent sírja Madraszban van a Tamás-hegyen.

            
December 24. – Ádám és Éva bűnbeesése      

Az első emberpár bűne miatt az átöröklés révén az eredendő bűn mindenkit terhel. A Biblia alapján a bűnbeesés története a következő: Lucifer, egy bukott angyal kígyó képében, megkísértette Évát, hogy fogyasszon a tiltott fa gyümölcséből. Ez a fa a jó és rossz tudás képességét adja meg annak, aki eszik belőle. Lucifer azzal hitegette Évát, hogy ha eszik a fa terméséből olyanná válik, mint az Isten. Először Éva szakított, majd Ádámot is megkínálta. A kísértés után Isten szólította őket, de ők elrejteztek előle, mert szégyellték magukat. Mikor előbújtak, eltakarták nemi szervüket. Isten megfeddte és kiűzte őket a Paradicsomból. A szellemtudományi megközelítés sokkal több részletet tár fel, és magyarázatokat is ad rájuk. A Föld is élőlény, neki is vannak testetöltései. A mostanit Föld planetáris inkarnációnak hívják. Ezen újraszületés kezdetén a Föld képlékeny volt még. Egy fontos esemény, a Nap kiválása után kezdett el szilárdulni. Az anyag annyira kemény lett, hogy a lelkek nem tudtak testet ölteni. Csupán tizenkét férfi és ugyanennyi nő maradt a földön. A többi lélek a környező bolygószférákban tartózkodott. A földön maradó lelkek két csoporténhez tartoztak, név szerint Ádámhoz és Évához. Ádám neve az adama= vörös agyag, föld értelmű szóból származik. Az Éva név eredete a jevah = élet (éteritás) szóban keresendő. Ádám testvérlelke a Nátháni lélek. A Nátháni lélek el lett különítve a bűnbeesés előtt. Míg duálpárja, Ádám, luciferi (helytelen vágyak), majd ahrimáni (helytelen gondolatok) hatás alá került, addig a Nátháni lélek tiszta maradt. Szükséges lépés volt, hogy Ádám szakítson a jó és a rossz tudás fájáról, mert csak ilyen módon alakulhat ki az emberekben a szabad akarat. A teljes szabadság révén lehetséges a szeretetet megtanulni, hiszen ha csupán a jót ismerem, nincs választásom, nem is tudok rosszat cselekedni. Ha tapasztalom a sötét oldalt is, akkor dönthetek szabad akaratból a jó mellett, és ezzel megszületik bennem az igaz szeretet. A Nátháni lélek (akinek születését karácsonykor ünnepeljük) elhozta a lehetőséget a halál legyőzésére. Őáltala mindenki szakíthat a paradicsomi kert másik fájáról, az élet fájáról. Ő ad nekünk esélyt, hogy a luciferi és az ahrimáni hatásokat legyőzzük, melyek a szeretet elérésében akadályoznak.

            
December 27. – Szent János apostol napja      

Zebedeus fia, idősebb Jakab apostol testvére, Jézus Krisztus tanítványa volt. A János evangéliuma, a Béke evangélium és a Jelenések könyve feltételezett szerzője. Az elsők között követte Krisztust, ő az “a tanítvány, akit az Úr szeretett vala.” János az egyetlen, aki az apostolok közül szemtanúja Jézus keresztrefeszítésének. Ekkor bízza rá Jézus édesanyját, Máriát e szavak kíséretében: “Íme, a te anyád.” Összekötötte őket a szellemi rokonság mintájára. Az apostol jelen volt Jézus színeváltozásánál az Olajfák hegyén. A tanítványok közül három apostol rendelkezett az inspiráció (szellemi hallás) képességével, név szerint Péter, János és idősebb Jakab. A többi tanítvány csupán az imagináció (szellemi látás) fokát érte el. János jutott a legtovább ezen a beavatási úton, ő megszerezte az intuíció (szellemi egységélmény) képességét is. János Ázsiában térített, Domitianus császár üldöztette. Halálra szánták, de a forró olajjal teli üstből sértetlenül lépett ki, sőt megifjodva. Ezután Patmosz szigetére száműzték. Itt írta meg az evangéliumokat és az “Apokalipszis”- t. A császár halála után Efezusba ment, az ottani egyház vezetője lett. Ott történt vele egy alkalommal, hogy az efezusi Diana templom papja mérgezett bort adott neki. A pap bizonyítékot akart a szenttől. Ha János istene eltávolítja a mérget a borból, ő megtér a keresztény hitre. A méreg eltűnt, a pap megtért. A hagyomány szerint, amikor már nagyon idős volt, tanítványai bármit kérdeztek tőle, ő azt mondta: “Szeressétek egymást!” Egyszer megkérdezték tőle: “Mester! Miért mondod mindig ugyanazt?” János ezt válaszolta: “Ez az Úr parancsa. Ha ezt megteszitek, elég.” Halála előtt megásta kereszt alakú sírját, és belefeküdt, majd nagy fényesség közepette a mennybe ragadtatott. János evangéliuma mindenkinek szól, kozmikus, szemben az első három evangéliummal, melyek a Bibliában szereplésük sorrendjében a zsidókhoz, a rómaiakhoz illetve az emberiséghez szólnak. János Béke evangéliuma egy apokrif irat, mely Jézus életmóddal, gyógyítással kapcsolatos tanításait tartalmazza. János jelképe a kehely a belőle kiemelkedő kígyóval vagy sárkánnyal (jelezve a legendabeli méreg eltávozását). Ábrázolják még papírtekerccsel, tollal, az evangéliumra utalva. A leggyakoribb kísérője mégis a Jelenések könyvében szereplő isteni sas. János áldások, imádságok közvetítője, az oltáriszentség, a templomi mesterségek védőszentje, és a patikusok patrónusa. A kehely a reá tekeredő kígyóval az ő közvetítésével került a gyógyszerészek címerébe. A népszokás azt diktálta, hogy a karácsonykor született gyermek a János nevet kapja. János tisztelete Szűz Máriával való szoros kapcsolata miatt is különleges nálunk, Mária országában. Meg kell említenünk egy fontos tengelyt az évkörön, mely János apostol és Keresztelő Szent János közös tevékenykedésére utal. János őrzi a téli napfordulót, míg Keresztelő Jánoshoz kötődik a nyári napforduló. János azonos a feltámasztott Lázárral. Azon kevesek egyike, aki közvetlenül Krisztustól kapta a beavatását. A beavatás során az akkor már halott Keresztelő Szent János összekötődött Lázárral. A kapcsolatba Lázár a fizikai testét, az étertestét, az asztráltestét, az érző lelkét és a kedélylelkét vitte. Keresztelő Szent János adta a tudati lelkét, a manaszát és a buddhiját. (Tehát: feltámasztott Lázár +Keresztelő Szent János = János apostol.) János apostol a szellemtudományi ösvények közül a rózsakeresztes beavatási út képviselője. Különböző testetöltéseiben alakította az utat, és Rózsakereszt Krisztiánként pedig lefektette alapjait. Az inkarnációs sor Józsuával kezdődik, aki átvezette a zsidó népet a Jordánon, és bevette Jerikó városát. A következő megjelenése Hiram Abiff, Salamon király építésze volt. A szeretett tanítványként bukkan föl újra. A Grál mondakör szereplőjekövetkező életében, ő Flor. Utána Rózskereszt Krisztiánként születik újra, integrálja a hét fő planéta és az eddigi kultúrkorszakok tudását. Az utolsó ismert felbukkanása a számtalan rejtéllyel tarkított életű Saint Germain. A rózsakeresztesek tanításai szerint minden évszázadban van egy testetöltése.

            
December 29. – Dávid király napja      
            
A Bibliában olvashatjuk, hogy Dávid Isai (Jesse) legkisebb fiaként született. Az Úr nevében Sámuel próféta a juhok mellől hívta el Izráel királyának. Dávid dinasztiát alapított, és a messiási eszmét hirdető próféták azt tanították, hogy az ő leszármazottja lesz a Megváltó. A tizennégyes szám, egy holdhónap fele, a Dávid névhez tartozó számérték. Ennyi nemzedék telik el Ábrahám és Dávid, Dávid és a babiloni fogság ideje, a fogság nemzedéke és Jézus között. A judaizmust a Holdhoz, a kereszténységet a Naphoz kötik. A szellemtudományi magyarázat elmeséli nekünk, hogy a zsidó nép istene, Jahve egy Hold-exusai, aki felvállalta a Napról a Holdra költözést, hogy ezzel segítse az emberiséget. A Nap erejét közvetítette a Földre. A kereszténység középpontjában álló Krisztus pedig a Nap-exusai ruhába öltözött Fiú-Isten.

2018-07-05T13:20:53+00:00

Napfényes Tanfolyamok az alapítvány szervezésében:

Önismereti tanfolyamok

Lelkiség, önismeret

ÚJ TANFOLYAM!
BETELT! 2019. február 23-tól havi egy alkalom
– 4 szombat, 10-17h
A 4 alkalmas tanfolyamon elméleti és gyakorlati formában is foglalkozunk a párkapcsolatokkal, többek között az alábbi területeket érintve:
Kommunikáció • Konfliktuskezelés • Párkapcsolati játszmák • Drámaháromszög • Társfüggőség, intimitáskerülés • Bizalom és szabadon hagyás • Önismereti gyakorlatok • Nyitottság és őszinteség

ÚJ VIDEÓ!
2019. február 2-3. (Szo-V), 9-17h
Az Enneagram általi felismerések révén jobban megértheted magad, felszabadulhatsz és lehetőséget kapsz, hogy teljesebb életet élj!

2019. február 18-tól, 18-21h
– 7 alkalom hétfő esténként
Az egyes csakrákhoz tartozó erőink aktiválására, és az egyéni elakadások kezelésére a meseterápia segítségével.

2019. január 19-20. (Szo-V), 10-17h
2019. március 23-24. (Szo-V), 10-17h
A tanfolyamot 2 változatban – hétvégi és hétköznap esti – is rendszeresen meghírdetjük.
A Sajátmese a lélek számára olyan éltető erők forrása, mint a test számára a finom és egészséges táplálék. A lélek ugyanúgy éhezi a mesét, mint a test az ételt.

4 alkalmas gyakorlati tanfolyam, melyben kulcsokat kapsz a sikereses élet legfontosabb témáihoz:
Bátorság, megvalósítóerő, belső harcos • Célok, motiváció, értékrend • Önbizalom, magabiztosság, bizalom • Pénz, siker, hivatás • Elengedés, elfogadás, önelfogadás • Szabadság, függetlenség, tudatosság • Öröm, játék, spontaneitás – a Belső Gyermek gyógyítása

A párkapcsolati enneagram tanfolyamon való részvétel előfeltétele az Enneagram alaptanfolyam elvégzése vagy az enneagram rendszerének alapfokú ismerete!

A NAPFÉNYES GYÓGYKÖZPONTBAN!
Ízelítő a témákból:
A természetes táplálkozás alapjai, méregtelenítő módszerek • A légzés hatalma – légzőgyakorlatok és hatásaik • Gerincpanaszok megelőzése és gyógyítása • Pszichoszomatika és stresszoldás – a betegségek lelki háttere • Vizuális diagnosztika – a betegségek jelei testünkön

Az Enneagram II. tanfolyamon való részvétel előfeltétele az Enneagram alaptanfolyam elvégzése vagy az enneagram rendszerének alapfokú ismerete!

Önismereti tanfolyamok

Művészet, kreativitás

2019. január 26-27. (Szo-V), 9-16h

2019. február 12-től, 18-20h
– 5 alkalom kedd esténként

VIDEÓ!
2019. január 26-27. (Szo-V), 9-16h

ÚJ VIDEÓ!
2019. január 12-13. (Szo-V), 9-16h
Teljesen kezdők számára is ajánlott.

BETELT! 2019. január 10-től, 18-20h
– 5 alkalom csütörtökönként

2019. január 3. (Cs), 18-21h
BETELT! 2019. január 17. (Cs), 18-21h
2019. január 31. (Cs), 18-21h
2019. február 14. (Cs), 18-21h
2019. február 28. (Cs), 18-21h

ÚJ TANFOLYAM!
Ez a kurzus arról szól, hogyan lesz a művészeted még inkább olyan, ami téged fejez ki, ami igazán Te vagy azáltal, hogy minél inkább elszakadsz a másolástól és a saját belső kifejező erődet kezded el belevinni az alkotás folyamatába.


Teljesen kezdők számára is ajánlott.

Teljesen kezdők számára is ajánlott.

Üvegfestészet és Szakrális Geometria workshop


Önismereti tanfolyamok

Spiritualitás

ÉVENTE CSAK EGYSZER INDÍTJUK!
2019. február 6-tól, 18-20h
– 8 alkalom szerda esténként
Ízelítő a témákból:
Az ember és a világ szellemi felépítése • tudatszintek • planetáris inkarnációk, a Föld létének szellemi háttere • karma és reinkarnáció • angyalok és ellenerők • a köztes lét eseményei • szellemi praxis • beavatás és megvilágosodás

ÉVENTE CSAK EGYSZER INDÍTJUK!
Ízelítő a témákból:
A csakrák működése és sajátosságaik • csakrakapcsolatok • a hozzájuk kapcsolódó életterületek, betegségek • az egyes csakrákhoz tartozó pozitív és negatív elementálok • a harmonikus és diszharmonikus működésről • a csakrák tisztítása és erősítése

ÉVENTE CSAK EGYSZER INDÍTJUK!
Ízelítő a témákból:
A földfejlődés és emberiségfejlődés kiemelkedő eseményei Krisztustól napjainkig • Michael-impulzus • az 52 szellemi alapelv • a közteslét eseményei • a Szent Grál titkai • egészség, betegség, gyógyulás • damaszkuszi élmény

A szellemtudományi haladó tanfolyamot azoknak ajánljuk, akik már elvégezték Az ember és a létezés titkai – bevezetés a szellemtudományba alaptanfolyamot, illetve azoknak, akik már rendelkeznek az alapvető szellemtudományos ismeretekkel.

Manifesztum 117. szám – 2018. november-december

  • Magyar királyok és uralkodók – 10. rész: V. István, IV. (Kun) László, III. András
  • Majommá tett emberiség – avagy az evolúcióelmélet kritikája, 2. rész
  • A békés harcos útja – interjú Dan Millmannel
  • Túllátni önmagunkon – könyvajánló
  • Az újjászületés rejtélye
  • Karácsony misztériuma a szellemtudomány fényében
  • Cél-tudat
  • A gőg mint a szeretet akadálya…
  • A pentagram titkai – Aranymetszés térben és időben (Szakrális geometria)
  • Mese

Bővebben…

Kiadványaink

Egészséges életmód alapjai Manifesztum
 

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig naprakész információt kapjon
előadásainkról, kiadványainkról, induló tanfolyamainkról!

Email értesítő feliratkozás
Napfényes Élet Alapítvány (főmenü)

Napfényes Élet Alapítvány