Az ember hármas felépítésű lény: testből, lélekből és szellemből áll. A lélek még további három részre osztható: érzőlélek, kedélylélek és tudati lélek. Az érzőlélek révén van az embernek akaratvilága, a kedélylélek révén van érzelemvilága, a tudati lélek révén pedig gondolatvilága.

A lélek három része azáltal alakult ki, hogy a magasabb ÉN (Szellem) öntudatlanul megdolgozta az alacsonyabb testeket. Az ember egyik feladata, hogy az így kialakult lélekrészeket tudatosan is megdolgozza és fejlessze!

Az emberiség történelme kultúrkorszakokra osztható. Egy-egy kultúrkorszak különösen kedvező feltételeket nyújt az egyes lélekrészek tudatos fejlesztéséhez. Íme egy kis összefoglaló:

Harmadik kultúrkorszak  –> Érzőlélek (akaratvilág) fejlesztése 
(Kr. e. 2907 – Kr. e. 747)
Negyedik kultúrkorszak  –> Kedélylélek (érzelemvilág) fejlesztése 
(Kr. e. 747 – Kr. u. 1413)
Ötödik kultúrkorszak  –> Tudati lélek (gondolatvilág) fejlesztése 
(Kr. u. 1413 – 3573)

Jelenleg tehát a tudati lélek korszakában élünk. A mai ember feladata az lenne, hogy minél tökéletesebb szintre fejlessze a tudati lelkét! A tudati lélek fejlesztésének három alapja: kérdezés, megértés és tudatosság.

Kérdezés

A tudati lélek korában nagyon fontos a kérdezés. Természetesen az ember itt is követhet el hibákat:

– túl sokat kérdez
– túl keveset kérdez
– rossz helyen kérdez
– rossz időben kérdez
 
Nagyon fontos a jól időzített kérdés. Vannak kérdések, amelyekre csak bizonyos időpontban lehet válaszolni. Ha az optimális időpont előtt vagy után hangzik el a kérdés, akkor nincs válasz. A kérdés lehet általános, de a válasz mindig személyre szabott. A válasz tehát mindig a kérdezőnek szól, nem a kérdésnek.
 
A mester-tanítvány kapcsolatban nagyon fontos a jó kérdezés. A tanítvány továbblépéséhez fontos információkat sokszor csak akkor lehet átadni, ha elhangzik a tanítvány szájából egy célirányos kérdés. (Természetesen a megfelelő időben és a megfelelő helyen.) A mesterek tehát várják a jó kérdéseket, hogy taníthassanak.
 
A legfontosabb követelmény, amit a tanítványnak meg kell tanulnia: az alázatos kérdezés. A tanítvány nem várhatja el, hogy minden kérdése meg legyen válaszolva. A tanítvány nem erőszakolhatja ki a választ. Ha a tanítvány kérdezése türelmetlen és erőszakos, vagy miután nem kapott választ, mérges és csalódott lesz; ez annak a jele, hogy a kérdezésében nem volt meg az alázat. Az alázatos kérdező első kérdése: “Kérdezhetek?” (Természetesen bármilyen válasz jön, azt teljes lelki békével és nyugalommal kell elfogadni.)

Az a tanítvány, aki ugyanolyan örömmel tudja megköszönni, ha nincs válasz, mint amikor van válasz, már megértett valamit.

Az ember legfontosabb kérdése: a Grál-kérdés. Az embernek leszületése előtt a szellemi hierarchiák teszik fel a Grál-kérdést. Ha az ember végiggondolja életét, akkor rájöhet a Grál-kérdésére, és az arra adható helyes válaszra, mivel maga az élete a válasz. Halál után válaszolni kell a hierarchiák azon kérdésére, amit leszületés előtt feltettek. (Itt említeném meg, hogy a tudati lélek egyik jelképe a Grál-kehely. A tudati lélek úgy hordozza a manaszt, mint a Grál-kehely a mannát.)
 
Azon emberek számára, akik már megtalálták a mesterüket, van egy kis segítség. A mester legalább egyszer felteszi a tanítványnak a Grál-kérdést. Ezért a mai korban sokszor fontosabb az, amit egy mester kérdez, mint amit mond.

Vannak emberek, akik nem kérdeznek. Élesen meg kell különböztetni közöttük a két csoportot: aki még nem kérdez, és aki már nem kérdez.

Image

A Grál-kehely, a tudati lélek jelképe

Megértés

A tudati lélek korában nagy hangsúly helyeződik a megértésre!

A korszellemnek megfelelő szellemtudomány olyan, amelynek megértése intellektuális erőfeszítést kíván. A mai korban egyesülnie kell a spiritualitásnak és az intellektusnak.

A szellemi tudás nemcsak a földi lét számára értékes, hanem a halál utáni lét (köztes lét) számára is. Halál után annál fényesebb és ragyogóbb a szellem, minél több szellemi tudást hordoz. Az, hogy a földi életben elhangzott szellemi tudásból mi marad meg a halál utáni lét számára, koronként változik.

1. Kezdetben minden szellemi tudás megmaradt, amit az ember hallott.
2. Később csak az a szellemi tudás maradt meg, amit az ember hallott és elfogadott.
3. A mai korban csak az a szellemi tudás marad meg a halál utáni lét számára, amit az ember:
      – hall,
      – elfogad,
      – megért,
      – megjegyez.
 
A mai korban tehát egyaránt fontos a kapott tudás intellektuális megértése és a megjegyzése. (A szellemi tudásnak eleven tudásként kell az emberben élnie. Ezért érdemes a tanításokat újból és újból meghallgatni és átnézni.)

A közeljövőben a mércét még magasabbra állítják: az ember csak azt a szellemi tudást viszi át a halál utáni létbe, amit megvalósított a gyakorlati életben is! Amit az ember teljesen megért (vagyis nem csak a fejével, hanem a szívével is), annak a megvalósítása nem okozhat gondot. Például ha valaki azt állítja, hogy teljesen megértette a megbocsátás lényegét, de nem tud haragosának megbocsátani, az még nem értette meg a megbocsátás lényegét.

Fontos alapszabály:
Ne vess el semmit, amit nem értettél meg!
Ne fogadj el semmit, amit nem értettél meg!

Kelet tana
A keleti tanítások szerint az elme és az intellektus az ember ellensége, a fejlődés és a megvilágosodás gátja. Ez a tanítás a tudati lélek korában haszontalan és idejétmúlt. A mai korban a gondolatvilágot nem felszámolni kell, hanem átalakítani és a szellemi fejlődés eszközeként használni.
Nyugat tana
A nyugati tanítások szerint az intellektus és az ész az ember legfontosabb része. (“Gondolkodom, tehát vagyok.”) A felvilágosodás kora óta hirdetik az ész mindenhatóságát. A legtöbb ember csak azt fogadja el, ami racionálisan megközelíthető. A felvilágosodás a Szellem elsötétedését hozta magával. Le kell győzni az ész egyeduralmát!
 

Kelet tana (“Dobd el az elmét!”) az egyik szélsőség, Nyugat tana (“Csak az ész a fontos!”) a másik. Az arany középút az intellektus és a spiritualitás egyesítése!

Összefoglalva, a tudati lélek korának feladata: az intellektuális erőfeszítés révén szerzett szellemi tudás segítségével a gondolkodás élővé és önállóvá tétele!

 

Tudatosság

A kérdezés és a megértés mellett a tudatosság a tudati lélek korának harmadik sajátossága.

A tudatosság lényege a jelenlét. Tudatosítani azt, ami éppen van. A tudatosságnak négy területre kell kiterjednie:

1. Test:  tudatosítom a testemmel kapcsolatos folyamatokat. Figyelek a testemre. Ide tartozik például a testtartás, testhelyzetek, végtagok mozgatása, légzés stb.

2. Érzések:  tudatosítom a bennem zajló érzéseket. Tudatosítom, hogy ezek az érzések kellemesek, kellemetlenek vagy semlegesek.

3. Tudat:  figyelemmel kísérem a tudat működését. Tudatosítom a felmerülő és eltűnő gondolatokat.

4. Környezet:  tudatosítom azt, amit látok. Tudatosítom azt, amit hallok. Tudatosítok minden benyomást, amit az érzékszerveim elém hoznak.

A tudatosság magasabb foka az éberség! Fontos érzékelni a kettő közti különbséget:

Tudatosság Éberség
Az elme egy tulajdonsága Túl van az elmén
Kettősség jellemzi Egység jellemzi
Fejből születik meg Szívből születik meg
Erőfeszítést igényel Erőfeszítés nélküli
A koncentrációból nő ki A meditációból nő ki

A tudatosságot először a nappali életben kell kifejleszteni, majd utána terjedhet ki az álom és az álom nélküli alvás állapotába.

 

A tudati lélek és a magasabb megismerés

A tudati lélek korában a nappali, tárgyi tudatosságot megőrizve kell a magasabb világokkal kapcsolatba kerülni. Ez a fajta megismerés Krisztus óta (és Krisztus által) lehetséges, de most a tudati lélek korában a leginkább esedékes.

A régi típusú látás az érző lélekből fejlődött ki, mint homályos asztrális látás. Az új szellemi látás a tudati lélekből kell, hogy kifejlődjön!

Az ellenerők arra törekednek, hogy az emberben a régi típusú, kaotikus látást ébresszék föl. Sok ember örül, hogy “megnyílt a látása”, de az esetek többségében ez a régi típusú, érzőlélekből kifejlődött asztrális látás.

A tudati lélekből kifejlődő új szellemi megismerés kialakulását segítő szellemi lény neve: WIDAR. A WIDAR-impulzus befogadása az, ami elűz majd az emberi lélekből mindent, ami a régi kaotikus tisztánlátás maradványaként zavaróan hatna bennünk. Nagyon fontos: a tudati lélek korának megfelelő tisztánlátás nem érhető el az emberi intelligencia megkerülésével, hanem csak az intellektus átszellemesítésével, mikor is a michaeli-widari erők legyőzik az ahrimáni erőket.

Régi típusú tisztánlátás Új típusú tisztánlátás
Ösztönösen ráérző Tudatosan kiválasztó
Spontán Irányított
Éjjeli, álomszerű tudattal Nappali, éber tudatossággal
Az ÉN-tudat kioltásával történő Az ÉN-tudat fenntartásával történő
Érző lélekből fakadó Tudati lélekből fakadó
 

Image

Mani és a tudati lélek

Az első ember, aki teljesen kifejlesztette a tudati lelkét: Parszifál. Parszifál volt előző életében MANI!

Mani nevének jelentése: MANASZ-hordozó. Mi az, ami az emberekben a MANASZ-t hordozza? A helyes válasz: a tudati lélek. A tudati lélek felfogható egyfajta GRÁL-kehelynek, amely a szellem-Én (manasz) hordozója.

Mani az, aki segítette a tudati lélek kifejlődését, és segíti ma is tevékenyen az emberiséget, hogy a tudati lélek korának megfelelő szellemi változásokat megtegye!

Image

Váradi Tibor

 

  Érzőlélek Kedélylélek Tudati lélek
Fő princípium Akarat Érzelem Gondolat
Kultúrkorszak Harmadik 
(egyiptomi-sumér)
Negyedik
(görög-római)
Ötödik 
(kelta-germán)
Emberi életkor 21-28. év 28-35. év 35-42. év
Jelképe Bika Oroszlán Sas
Cél Jó akarat Szép érzések Igaz gondolatok