Tudatos álmodás

Életünk harmadát az alvás és álom állapotában töltjük. Ez ugyanúgy része világunknak, melyre megismerésünknek ki kell terjednie. Bár az álmokkal való avatatlan foglalkozás, például nappali továbbszövögetésük rossz hatással is lehet lelkünkre, az igaz szellemtudományos vizsgálódás nagy erőt meríthet belőle. Hiszen ezen állapotban, bár nem tudatosan, de a magasabb világokban tartózkodunk. A tanítványnak tehát feladata, hogy tudatossága folytonosságát kiterjessze ezen időszakra is.

Az álom mint tudatállapot

A hétköznapi életben az álmokat általában nem tartják nagy jelentőségű jelenségeknek, sőt homályosnak, kaotikusnak, valótlannak, butaságnak vélik. Ez tévedés. Mind az álmodás folyamatának, mind a konkrét álmoknak jelentősége van. Különösen a tanítvány életében. Az emberek az álmokat leginkább azért tartják homályosnak, mert belefeledkeznek a nappali élet benyomásaiba, saját álláspontjaik töltik ki lelküket, és a megszokotthoz képest más dolgokat felmutató álmokra nappal nem emlékeznek vissza tisztán. Pedig az álom – és ezt a tudatos álmodó ismeri fel – olyan tiszta és világos, mint a nappali élet. Az álmok nem is kaotikusak, csak éppen olyan erők rendezik, amelyeket a hétköznapi ember nem ismer. A meg nem értett álom olyan, mint egy felbontatlan levél, a megértett álom viszont világos üzenet. Az álom világa éppoly valós, mint az ébrenlété, csak a világnak egy másik szeletét mutatja. Félreérti a világot az, aki ezt kérdi: „Ez álom vagy valóság?” Ugyanakkor az ébrenlét és az álom világa egyaránt álomnak mutatkozik a megvilágosodott tudat felismeréseiben. Mondják azt is: „Olyan butaságot álmodtam.” Az ilyenek csak a racionális dolgokat ismerik el igaznak. Az álmokban, ahol a tudatos gondolkodás eleme és az általa teremtett világ hiányzik, nehéz meglátni a magasabb értelmet.

Érdekes tény az is, hogy bizonyos embereknek egyáltalán nincsenek álmaik. Természetesen vannak, csak nem tudnak róla – de vajon miért? Egy átlagos éjszaka az ember öt-hatszor is álmodik. Ahogy közeledik a reggel, úgy lesz egyre magasabb a tudatossági szint, egyben az álmok jelentősége is így növekszik. A tudatosság adja, hogy az ember könnyebben emlékszik az utolsó álomra. Aki nem emlékszik álmaira, az Jung szerint:

1. vagy közömbös a lelki élet jelenségeire,
2. vagy elfojtott tartamok miatt nem emlékszik azokra vissza, nem tud azokkal szembesülni,
3. vagy más álmodja meg álmait,
4. vagy olyan, akinek lelki konfliktusai teljesen feloldódtak már, önmegvalósított ember, akinek már nincsenek álmai.

Ma átlagosan négy tudatszint jelenhet meg az ember életében. Az ős-Szaturnusz maradványa a mélytransz állapota, ekkor az Én és az asztráltest is elhagyja a fizikai síkot, és az étertest is kicsúszik kissé a fizikai testből. Az alvás állapota, mely két álom közt jelenik meg, a Nap-állapotunkra emlékeztet, hiszen az Én és az asztráltest is kint van, az éter- és a fizikai test pedig együtt. Az álom állapota a Hold képtudatára utal. Ekkor az asztráltest az ágyban marad, és csak az Én nincs a három alsóbb testtel szorosan együtt. Éber, nappali tudatunk lényege pedig az, hogy mind a négy testünk együtt van a fizikai síkon. Ez a tárgyi tudatosság. Az előbbi három sem puszta ismétlődése az ősi állapotoknak, mert a Földön megjelent Én sosem szakad el teljesen a többi testtől, így jelenléte belejátszik azok folyamataiba.

A fejlődés következő lépcsőfokain egy magasabb szinten megismétlődnek a régi állapotok. Újra végighaladunk a többi szinten, de az éber tudat megtartásával. Ha az ember eléri az álombéli tapasztalás szintjét, de úgy, hogy Énje nem hagyja el az alsóbb testeket, akkor beszélünk imaginációról, vagyis szellemi látásról. Ébrenlét és alvás összekapcsolása adja az inspirációt (szellemi hallás), a nappali tudat megtartása a mélytranszban pedig az intuíciót (szellemi lényélményt).

párnaÁlom és tudatos álmodás

A tudatos álmodás olyan állapot, amikor éber tudattal vagyunk jelen az álmodásban, viszont Énünk nem kapcsolódik szorosan az alsóbb testekkel. Bár az asztrállal megmarad az összeköttetése, illetve hat rá, és ez adja az öntudat erejét. Ezek alapján mondható, hogy az imagináció az, amikor a tudatos álmodás szintjét elérjük a nappali életben is. Éppen ezért a tudatos álom jó előkészítője lehet a magasabb látásnak.

Az álom kezdetben híradás a nem-tudatos területeken történő eseményekről, de nem maga az esemény. Olyan, mint a szélfújta levelek, ahol magát a szelet nem látjuk, s ez a tudattalan folyamat, a falevél pedig a lélekben lévő benyomások. Az álom során az asztráltest átadja az étertestnek mindazon élményeket, melyeket az asztrálsíkon szerzett. E folyamatban lévő öntudatra ébredés a tudatos álom. Magát az álmot több erő építi fel. Alapja az, amit a szellem él át az asztrális síkon, de ezt elhomályosítják a külső ingerek, az elfojtott vágyak, nem tudatos asztrális tartalmak, az előző napi, gyermekkori és előző életbeli emlékek. Mindezek miatt az asztrális világ tényleges tapasztalása csorbát szenved. Hogy mennyire tiszta a tapasztalás, az a tanítvány előrehaladását jellemezheti. Ugyanígy az is mondható, hogy mindebből mennyit tud áthozni nappali éltébe is. Nagy eltérések lehetségesek. A gyakorlottabb ember képes megkülönböztetni, hogy például egy adott álomalakja személyes elemekből épült-e fel, vagy tényleges találkozás történt egy másik lélekkel. Ugyanígy érezhető nagyjából, hogy egy álomeseményben mennyi az előző napi emlék, illetve mennyi a magasabb világok üzenete. Ez különösen a tudatos álomban tűnik elő, mikor szemtől szemben állunk az álommal. Azonban, hogy mi maga az üzenet, nem biztos, hogy átlátható e szinten. A cél, hogy az álmodó tudatosan kiszűrje álma közben mindazt, ami nem a magasabb világból származik, hogy lerántsa róla az álmok fátylát.

Az álmok közönségesen valóban kaotikusabbak, mint ahogy az átlagos ember lelki élete sem a rendet tükrözi. A tanítvány álmai egyre inkább logikusabbá, világossá válnak, és álombeli viselkedése is a nappali életéhez kezd hasonlóvá válni. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a tudatos álomban – a hagyomány szerint – az ember kilencszer magasabb szinten áll, és tudatosabb önmagához képest. Ez igaz is: tudatos álomban elég egyszer felismerni például egy repülési technikát, a következőkben az bármikor újra használható.

Lévén, hogy az étertest elhasználja energiáit a nappali élet folyamán, az álom egyik feladata az, hogy az asztráltest a magasabb világból felvett energiával újra feltöltse. Ahogy a test a fizikai síkhoz tartozik, és belőle kapja táplálékát, úgy az asztráltest hazája a lélekvilág, melyből minden ébredés kiszakítja. Az érzéki világba süllyedést csak úgy bírja ki, ha időnként visszatér saját világába. Az erre való késztetés jelentkezik fáradtságként, melyet alvásnak kell követnie. A fizikai testet az étertest építi fel, de ehhez az asztráltól kapja a mintaképeket. A tudatos álmodó tehát, ha beleszól az álom természetes folyamatába, megváltoztatja az átadás természetes menetét. Az igazi tudatos álmodó csak szemlél és kutat, nem megváltoztat!

A két ébrenlét közti állapotban való tudatosságnak több szintje is van. Először a tanítvány azt éri el, hogy álmaiban rájön, hogy álmodik. Ezt követi annak az állapotnak a tudatosítása, amely két álom között van, és alvásnak nevezzük. A harmadik szint a tudatos elalvás. A legnehezebb a tudatos ébredés. A tudatosság így folytonossá válhat, és kiterjedhet az elalváskor a kis küszöb őrével való találkozásra, amikor az ember visszafelé átnézi és átértékeli az eltelt napot, illetve az ébredéskor a nagy küszöb őrével való találkozás, melynek során az elkövetkezendő nap eseményeit az ember nagy vonalakban átnézi, s kap segítséget az egyes karmikus csomópontok megoldásához.

Az álmok terén felmerülnek olyan dolgok, melyeket csak a szellemi megismerés tesz világossá. Ha bizonyos tények – melyeket két álom közt tapasztal az ember -, nem tudnak az álmokban megjelenni, azok akkor is felszínre kerülnek, de a nappali életben. Ezek a víziók. Az ember nappali elszenderedéséből táplálkoznak a sejtések. A holdkórosság pedig egy olyan állapot, melyben állandósul az ébrenlét és az álom küszöbén való létállapot. Az egyik legérdekesebb pedig a lelkiismeret ténye, ami létét a magasabb világokból áthozott morális elveknek köszönheti, melyekkel hétköznapi életünk beállítottságai sokszor ellentétben állnak. Ez összefüggésben áll azzal is, hogy az embernek leginkább azért tompul le a tudatossága elalváskor, mert tudata nem áll harmóniában a magasabb világokkal, azok morális elveit nem tudja magáénak.

A tudatos álmodásnak az imagináció előkészítésén kívül számos más előnye is van. Ez olyan állapot, ahol a fizikai világ törvényei többnyire áthághatóak, ezért kezdetben az álom világával való ismerkedés is óriási hatással lehet a tanítványra. Itt tapasztalhatja először igazán egy másik világ létét. Rádöbbenhet arra, hogy a fizikai világtól függetlenül is lehetséges tapasztalás, s hogy hiedelmeiben mennyire kötődik a megszokott világhoz. Nem tudatos lelki tartamokkal szembesülhet, és azokkal mint álomalakokkal beszédbe elegyedhet. Felsejlik előtte, hogy – lévén az elalvás egyfajta kisebb halál – az emberi lélek és szellem túléli a halált, és utána is jelentős események zajlanak. Sőt az igazi élet ott kezdődik, mert az a világ hatalmasabb, mint a fizikai, amiből táplálkozik.

A tudatos álmodásban az a különös, hogy míg a nappali észleléshez, az éntudat létrejöttéhez a fizikai világ adja a támaszt az azzal való ütközés által, addig itt meg kell tanulnunk enélkül is fenntartani az öntudatot. Az átlagember elveszíti tudatosságát, amint az asztráltest és az Én a lelki-szellemi világba távozik. A tanítvány fejlődésében az álmokban való tudatosság egyrészt természetesen jelentkezik egy idő után mint eredmény. Másrészt érdemes különböző gyakorlatokat végeznie és lelki tulajdonságokat elsajátítania, hogy ezt elősegítse. Ezekről fog szólni a következő rész.

Kőhegyi Attila

Megjelent a Manifesztum 11. számában.

 

Manifesztum 11. szám

2001. április

Ára: 500 Ft

Összes Manifesztum »

 

2. rész

 

A tudatos álmodás, mint neve is mutatja, tudatosságot, éberséget igényel. Ezt a nappali életben sem könnyű hosszabb időn át fenntartani, még nehezebb az álom állapotában. Ebben a részben azokról a gyakorlatokról, lelki beállítottságokról és életelvekről lesz szó, melyek segítik elérni és fenntartani az álombeli tudatosságot. Először olyan elveket, módszereket említünk, melyek az ember természetes fejlődésével állnak összhangban. Az egyéb gyakorlatoknál pedig további – inkább csak kezdetben fontos – technikákat közlünk.

Alapvető, természetes elvek, gyakorlatok

Az egyik legfontosabb dolog az álmodás szempontjából: a táplálkozás. Az emberben két erőtől függ a tudatosság szintje: a gondolati és az emésztési erőktől. Az előbbi tudatosítása a nappali életben fontos, és a negatív, szellemtelen gondolatok kerülését jelenti; az utóbbi pedig az elalvás és ébredés között fejti ki hatását. A túl sok, vagy a belső szerveket megterhelő táplálék rengeteg energiát von el az idegektől és az izmoktól már nappal is, éjszaka pedig tompaságot eredményez. A felesleges mennyiség elkerülése végett a természetes életmód alapján érdemes felhagyni a reggeli szokásával, délelőtt csak gyümölcsöt lehet fogyasztani. Ezután egy vagy két főétkezés elegendő egy felnőttnek, mely gabonából, zöldségből, olajos magvakból álljon. Ne a nyelv, a gyomor jelezze a táplálkozás végét, sose együk tele magunkat, és szokjunk le az étkezések közti nassolásról is. A túlzott fehérje (hús, tojás, tejtermékek) és a denaturált ételek (fehércukor, -liszt, só, egyéb mérgek) bár a termelődő alkohol és egyéb bomlástermékek miatt rövid időre okozhatnak felélénkülést, de még nagyobb tompasággal bosszulják meg magukat. Kiemelkedő hatású a retek mint a tudatos álmodás elősegítője.

Ugyanígy fontos az alvásidő is, különösen az éjfél előtti órák. A legoptimálisabb a huszonegy-huszonkét órai lefekvés és négy-öt-hat órai ébredés. Lefekvés előtt három órával fejezzük be az étkezést. Minél kipihentebb az ember, annál inkább tudatos lehet. Ennek maximuma a délutáni szundításkor jelentkezik, amikor is a legkönnyebb elérni a tudatosságot. Természetesen számít a megfelelő alvókörnyezet is (hőmérséklet, zaj, ruházat, hely, hangulat).

A legfontosabb azonban a lelki beállítottság. A legfőbb ok, amiért elveszti az ember a tudatosságát, amikor magasabb testeivel elhagyja a fizikai és étertestet, az az, hogy lelke nincs összhangban a magasabb világok erőivel. Ott a morális törvények olyan erők, mint nálunk a természeti törvények, például a gravitáció. Az embernek éppen abban áll a feladata, hogy miután elszakadt ezektől az elvektől, szabadságában visszatérjen azokhoz. A magasabb világban nem hághatók át a morális törvények, „ott könnyű jónak lenni”. A nagyság abban áll, hogy az ember tudatosan választja azokat. Sokan hiszik, hogy az ember már szabad, azáltal, hogy azt tesz, amit akar. Valójában két lehetőség van, vagy az ellenerők sugallatait követi, vagy lénye belső indíttatásait, melyek isteni természetből fakadóan erkölcsösek. Ez utóbbinak megvalósítása a cél. Ennek „mellékterméke” az elalvás és ébredés közti tudatosság, illetve annak folytonossága. E szempontból ma legfontosabb a szívcsakrához tartozó tulajdonságok elsajátítása, a gondolatok szellemivé tétele, felélesztése és a szokásoktól való megszabadulás, mivel a szellemi világban nem lehet megszokásból cselekedni. Fontos a világ elfogadása olyannak, amilyen: ez azt segíti, hogy ne feledkezzünk bele környezetünkbe, se nappal, se éjjel. Az önzetlenség az érzelmeket tisztítja meg, ami a gondolat és az akarat közti egyensúlyt tartja fenn. Mivel a gondolkodás inkább nappal, az akarat pedig éjjel aktívabb, az is fontos, hogy ne csak elvi szinten ismerjük, hanem gyakorlati síkon is megvalósítsuk a morális elveket.

A tudatosság a nappali életben természetesen kihat az éjszakaira is. A tudatos álmodásra leginkább a testi folyamatok tudatossága hat. Tudatában kell lennünk testhelyzetünknek, mozdulatainknak. Jól fejleszti ezt a légzés vagy a szívverés figyelése is. A szellemi világban a dolgok éppen fordítva vannak, mint a fizikai síkon. A test belsejébe való figyelés napközben, az álomkörnyezetre való figyeléssel áll összefüggésben az álom világában. A tudatosság egy aspektusa az is, hogy tudatában vagyunk énünknek és környezetünknek is. Az én tudatosítása önállóságot eredményez, így az érzékekre való támaszkodás nélkül is tudatosak maradhatunk. A környezetnél pedig jó, ha elgondoljuk nappal, hogy akár álmodhatunk is. A tudatos álom megdöbbentően éles és „élethű”. A szellemi fejlődés során a nappali élet egyre álomszerűbb, az éjszakai egyre világosabb és áttekinthetőbb lesz.

A legtisztább módszer a szellemtudomány tanulmányozása, ami a bölcsesség fényét növeli bennünk, és megtisztítva lelkünket a hamis képzetektől, erkölcshöz vezet. Így teljesen a szellem igazságait keresve a tudatos álmodás is „megadatik nékünk”.

Mindezeket az embernek előbb vagy utóbb amúgy is el kell sajátítania. Rajtunk áll a döntés, hogy az anyagvilágot vagy a szellemit választjuk-e. Az előbbi múlandó, az utóbbi örök kincseket ad. A fenti elvek természetesen vezetnek a tudatos álmodáshoz is.

Egyéb technikák

Kezdetben jó segítség az álomnapló, hogy egyáltalán szokjuk az álmok világát. Segíti a visszaemlékezést álmainkra. Mondhatni, ez az első lépés. Eredményes lehet emellett, ha megtanulunk mozdulatlanul és csukott szemmel maradni az ébredés pillanatában. Ne kezdjünk azonnal foglalkozni napi gondjainkkal. Így az álmok szinte maguktól felmerülnek. A testhelyzet megváltoztatása ezt akadályozza. Később akár öt-hat álomra is vissza tudunk majd emlékezni.

Segít az is, ha elalvás előtt lélekteljesen foglalkozunk valamivel. Könnyen lehet, hogy éjjel arról álmodunk. Elalvás előtt ekkor el kell határozzuk, hogy ha az adott dologról álmodunk, rájövünk, hogy álmodunk. Az elhatározás ereje már itt jelentkezik, és szinte végtelenül fokozható. Később elég csak egyszer arra gondolni, hogy tudatosak legyünk, és megtörténik.

A Nyugaton használt technikák között elterjedt az álomteszt módszere. Ekkor olyan gyakorlatot végzünk, amivel ellenőrizhetjük tudatállapotunkat: azaz, hogy ébren vagyunk-e vagy álmodunk. Fontos tudni, hogy egy álom, ha benne élünk, épp oly valóságosnak tűnik, mint az ébrenlét. A helyszínnel kapcsolatban is lehetnek emlékeink, teljesen belefeledkezhetünk az álomkörnyezetbe. Az álomteszt során egy időre már nappal kívül helyezkedünk a mindennapi életen, és megvizsgáljuk tudatállapotunkat. Például ha az ember álomban hirtelen sarkon fordul, akkor megzavarodik az álomkép, sokszor hátul is az van, mint ami elöl volt. Ebből rájöhetünk, hogy álmodunk. Álomban minden lehetséges, csak hiedelmeink kötnek minket. Így például belenyúlhatunk a falba, felrepülhetünk a levegőbe, kezünkbe varázsolhatunk egy tárgyat. Mindezekből rájöhetünk, hogy álmodunk, de csak akkor, ha már nappal begyakoroltuk, hogy odafigyeljünk. Válasszunk ki egy álomteszt-módszert, és ébrenlétben naponta legalább tízszer próbáljuk ki, működik-e. Fontos felkészülni: ha igen, akkor az álom! A legegyszerűbb módszer a feliratok olvasása. Ha valamit elolvasunk és elfordulunk, majd újra elolvassuk, általában más szöveget látunk. Vagy ilyen teszt lehet még a tekintet fixálása rövid időre. Álomban ugyanis ekkor homályosodni kezd a kép. Ez egyben jó éberségpróba is, mert ha ez megtörténik, azonnal el kell kapni tekintetünket, mivel kezdetben ez azonnali ébredéssel jár.

A belső tárgyakra való koncentráció minden gyakorlata biztos alap, hiszen segítségével megtanulunk önmagunkban létezni anélkül, hogy észlelésünk külső tárgyakra támaszkodna. Éppen ez kell a tudatos álomhoz, melynek világa kivetült belső világunk. Ha valaki szembe akar nézni rémálmaival, jó módszer egy, a torokcsakrában elképzelt vörös labdára összpontosítani. Garantált rémálom, fokozott éberség, nagyobb esély a tudatos álomra, szembesülhetünk rémületünk tárgyával, de csak ha felkészültünk a feladatra (azaz, ha a nappali életben teljesen tudatosítottuk magunkban, hogy ha a rémisztő helyzetben vagyunk, akkor az álom!) Szelídebb módszer a szívre figyelni. Fehér fényt képzelhetünk el benne.

A tudatos álmodást segíti elő, ha lefekvés előtt a harmadik szemen át fényt lélekzünk be, majd kilégzésre ezt levezetjük a szívbe, és ott összegyűjtjük. Ez erősen megemeli a tudatszintet.

Ha már tudod, hogy álmodsz…

Ha már sikerült elérni a tudatosságot, tudatos áloméletünk elején érdemes néhány dolgot kipróbálni. Először is a legfontosabb, hogy ha valami konkrét dolgot akarunk csinálni, azt jó erősen határozzuk el előre, mert emléke egyrészt erőt ad, másrészt elkerüljük azt, hogy teljes a tudatosságunk, de csak kóválygunk, mert nincs mit csinálni, nem jut eszünkbe semmi.

Kedvenc első élmény lehet a repülés. Van akinek köny-nyen megy, van akinek nem. Ez utóbbiaknak segíthet az, ha valahonnan elrugaszkodnak, például egy kocsiról, háztetőről stb., aztán tegyenek úgy, mintha úsznának a levegőben. Az ember szinte ösztönösen úszni akar a levegőben is (esetleg piros-fehér csíkos úszógumival a derekán!). Erre nincs szükség, akár fejen állva is repülhetünk, mozdulatlan testtel. A gravitáció képzete azonban olyan erős, hogy teljesen rányomja a bélyegét az álmainkra. Az ettől való megszabadulás az egész tudatos lényünk átértékelődéséhez vezethet. Ugyanilyen berögzült a tárgyak szilárdságának képzete. Kezdetben nehéz lehet a falon átnyúlni. Ezek mind-mind segítenek felismerni: „Álomban minden lehetséges!” Ennek hangos kimondása az álomban ugyancsak nagy segítség. Ilyen mondat még: „Ez tudatos álom!”, illetve „Teljesen itt vagyok.”. Jól fokozza az éberséget, ha felidézzük, hogy most valahol alszik a testünk, bár eleinte tévedhetünk a helyet illetően.

Érdekes gyakorlat álomban a nappali élet szimulálása. Akár félelmetes helyzetek élethű reprodukálása, melyeket itt megtanulhatunk megoldani, azokon túllépni (Fontos tudni: senki sem győzhet le, ez a te álmod, azt csinálsz, amit akarsz!). A szerepcsere az, amikor belebújunk egy álomalak bőrébe, és egy megváltozott nézőpontból szemlélhetjük az egyes élethelyzeteket.

Igen magas szint az, amikor pusztán csak szemlélődünk. Ekkor a kalandvágy elmúlik, és hagyjuk, hogy történjen az álom, csak a felfedezés ereje motivál. Akár egy helyben is maradhatunk, csak figyelünk. Ugyanakkor bárkit megszólíthatunk, kezdve az emberektől, az állatokon át a tárgyakig, sőt akár magát a szituációt, az álmot is. „Ki vagy te? Tudnál nekem segíteni? Segíthetek neked? Mit akar ez jelenteni?” A választ valószínűleg megkapjuk , nem feltétlenül abban a formában, ahogyan azt mi vártuk.
Jó felfedezést!

Kőhegyi Attila

Megjelent a Manifesztum 12. számában.
2018-04-16T12:10:03+00:00

Napfényes Tanfolyamok az alapítvány szervezésében:

Önismereti tanfolyamok

Lelkiség, önismeret

2019. szeptember 16-tól, 18-21:30h
– 7 alkalom hétfő esténként
Az egyes csakrákhoz tartozó erőink aktiválására, és az egyéni elakadások kezelésére a meseterápia segítségével.

2019. május 13. és 20. (H), 18-21h
2019. június 29-30. (Szo-V), 10-17h
A tanfolyamot 2 változatban – hétvégi és hétköznap esti – is rendszeresen meghírdetjük.
A Sajátmese a lélek számára olyan éltető erők forrása, mint a test számára a finom és egészséges táplálék. A lélek ugyanúgy éhezi a mesét, mint a test az ételt.

4 alkalmas gyakorlati tanfolyam, melyben kulcsokat kapsz a sikereses élet legfontosabb témáihoz:
Bátorság, megvalósítóerő, belső harcos • Célok, motiváció, értékrend • Önbizalom, magabiztosság, bizalom • Pénz, siker, hivatás • Elengedés, elfogadás, önelfogadás • Szabadság, függetlenség, tudatosság • Öröm, játék, spontaneitás – a Belső Gyermek gyógyítása

A párkapcsolati enneagram tanfolyamon való részvétel előfeltétele az Enneagram alaptanfolyam elvégzése vagy az enneagram rendszerének alapfokú ismerete!

A NAPFÉNYES GYÓGYKÖZPONTBAN!
Ízelítő a témákból:
A természetes táplálkozás alapjai, méregtelenítő módszerek • A légzés hatalma – légzőgyakorlatok és hatásaik • Gerincpanaszok megelőzése és gyógyítása • Pszichoszomatika és stresszoldás – a betegségek lelki háttere • Vizuális diagnosztika – a betegségek jelei testünkön

ÚJ TANFOLYAM!
A 4 alkalmas tanfolyamon elméleti és gyakorlati formában is foglalkozunk a párkapcsolatokkal, többek között az alábbi területeket érintve:
Kommunikáció • Konfliktuskezelés • Párkapcsolati játszmák • Drámaháromszög • Társfüggőség, intimitáskerülés • Bizalom és szabadon hagyás • Önismereti gyakorlatok • Nyitottság és őszinteség

ÚJ VIDEÓ!
Az Enneagram általi felismerések révén jobban megértheted magad, felszabadulhatsz és lehetőséget kapsz, hogy teljesebb életet élj!

Az Enneagram II. tanfolyamon való részvétel előfeltétele az Enneagram alaptanfolyam elvégzése vagy az enneagram rendszerének alapfokú ismerete!

Önismereti tanfolyamok

Művészet, kreativitás

2019. július 13-14. (Szo-V), 10-17h
Kétnapos festőtanfolyam, mely segít neked abban, hogy a kezdő lépéseket megtedd az akrilfestés birodalmában.

2019. augusztus 31. (Szo), 10-17h
Szakadj el a másolástól és fedezd fel egyéni festészeti stílusod!

2019. augusztus 24-25. (Szo-V), 10-17h
Tanuld meg, hogyan fess másolás nélkül egyedi stílusú képet!

2019. július 6-7. (Szo-V), 10-17h
Minden festő elkezdte valahol. Ha olajjal szeretnél festeni, kezdd itt!

2019. május 26. (V), 10-17h
Készíts minél több egyedi képet olajjal! Szabadítsd fel a benned lévő kreativitást!

2019. május 7-től, 18-20h
– 5 alkalom keddenként
Ennek az eszköznek széles a hegye, így a húzott vonalvastagság variálható. A vonal irányával és a hegy tartási szögével szabályozható, hogy milyen vastag vonal kerül a papírra.

2019. május 16. (Cs), 18-21h

Segítünk Neked jobbá válni abban, hogy bátran szembenézz az új kihívásokkal. Légy egyedi és válj kreatív, alkotó emberré!

Ismerkedj meg a vízfestés alapvető technikáival és fess le bármit, amit csak szeretnél!

A hegyes toll vonalvastagsága attól függ, mekkora erővel nyomjuk rá a papírra. A hajszálvékony vonaltól a több milliméteresig terjed a szélessége. Kiválóan alkalmas folyóíráshoz és díszített betűkhöz.

Üvegfestészet és Szakrális Geometria workshop


A szépírás csúcsa az ecsettel írás. Nagy kézügyességet és kontrollt igényel, cserébe a legyszebb és leginkább élettel teli betűformákat adja.

Önismereti tanfolyamok

Spiritualitás

ÉVENTE CSAK EGYSZER INDÍTJUK!
Ízelítő a témákból:
A csakrák működése és sajátosságaik • csakrakapcsolatok • a hozzájuk kapcsolódó életterületek, betegségek • az egyes csakrákhoz tartozó pozitív és negatív elementálok • a harmonikus és diszharmonikus működésről • a csakrák tisztítása és erősítése

ÉVENTE CSAK EGYSZER INDÍTJUK!
Ízelítő a témákból:
A földfejlődés és emberiségfejlődés kiemelkedő eseményei Krisztustól napjainkig • Michael-impulzus • az 52 szellemi alapelv • a közteslét eseményei • a Szent Grál titkai • egészség, betegség, gyógyulás • damaszkuszi élmény

A szellemtudományi haladó tanfolyamot azoknak ajánljuk, akik már elvégezték Az ember és a létezés titkai – bevezetés a szellemtudományba alaptanfolyamot, illetve azoknak, akik már rendelkeznek az alapvető szellemtudományos ismeretekkel.

ÉVENTE CSAK EGYSZER INDÍTJUK!
Ízelítő a témákból:
Az ember és a világ szellemi felépítése • tudatszintek • planetáris inkarnációk, a Föld létének szellemi háttere • karma és reinkarnáció • angyalok és ellenerők • a köztes lét eseményei • szellemi praxis • beavatás és megvilágosodás

Manifesztum 120. szám – 2019. május-június

  • Magyar királyok és uralkodók – 13. rész: Nagy Lajos
  • A Kína-tanulmány – 2. rész
  • A tudomány téveszméi – 2. rész
  • A szívtáji fájdalomról
  • Pünkösd misztériuma a szellemtudomány fényében
  • Interjú Jorinde Stockmar euritmia tanárral
  • A szerződések mint a kapcsolatok alapja
  • A Szent Korona rejtett üzenete a számok, a formák és az arányok tükrében – 1. rész
  • Mesék

Bővebben…

Kiadványaink

Egészséges életmód alapjai Manifesztum
 

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig naprakész információt kapjon
előadásainkról, kiadványainkról, induló tanfolyamainkról!

Email értesítő feliratkozás
Napfényes Élet Alapítvány (főmenü)

Napfényes Élet Alapítvány